hőszigetelés
Otthon

Tippek a hatásos hőszigeteléshez

A hőszigetelés a jelenkori építészeti előírásoknál már alapkövetelmény, viszont sokan élnek még olyan házban, ami nincs szigetelve. Összeszedtünk néhány irányelvet ahhoz, hogy valóban hatásos legyen a szigetelésünk.

Milyen hőszigetelőanyagot, módszert válasszunk?

A hőszigetelés technológiája rendkívül sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Egészen az 1970-es évekig nem nagyon foglalkoztak az emberek azzal, hogy mennyire van jól szigetelve egy-egy épület, hiszen fűtőanyag volt bőven, a szigetelés hiányát egyszerűen fűtéssel pótolták (no meg a komfort sem volt annyira elsődleges mint a jelenkor emberénél). Aztán jött az olajválság, aminek hatására iszonyatosan elszálltak az energiaárak, és eleinte Nyugat-Európában, később a keleti blokkban is egyre többen kezdték szigetelni a házukat. Ezzel a folyamattal összhangban állandóan fejlesztették a szigetelőanyagokat is. Jelenleg a legelterjedtebb hőszigetelők az ásványgyapotok (ide tartozik az üveggyapot és a kőzetgyapot is), illetve a polisztirol (dryvit, eps vagy hungarocell néven is futnak ezek a szigetelők). A köztudatban talán a legismertebb az előbb említett eps-hőszigetelőrendszer, ezeket használják a homlokzatok szigetelésére, járható xps-változatot pedig a lábazat és az aljzat szigetelésére. Ennek a szigetelőanyagnak az előnye, hogy könnyű, alapvetően egyszerű a telepítése és hatékonyan szigetel. Hátránya, hogy törik, nehezen formálható, illetve rossz a páraáteresztő-képessége. Utóbbi tulajdonsága miatt elsősorban a kerámiatéglából, ytongból készült falak, homlokzatok szigetelésére alkalmas. Azonban a vályogfal esetében már nem jó a hungarocell, hiszen a vályog előszeretettel szívja magába a párát, amit ezzel a szigetelési módszerrel bezárunk a falba, ami a fal nedvesedéséhez, penészedéshez, statikai problémákhoz vezethet. A vályognál is van megoldás a homlokzat szigetelésére, ez pedig a táblás kiszerelésű kőzetgyapot. A homlokzat szigetelése ebben az esetben drágább lesz, mivel a kőzetgyapot ára és beépítési költsége is magasabb, viszont lesz egy jól szigetelt, átszellőző, biztonságos vályogházunk.

Az üveggyapotot, kőzetgyapotot elsősorban a tetőszigetelésnél, födémeknél, gipszkartonfalaknál alkalmazzák. A táblás vagy hengeres kiszerelés mellett

az elmúlt időszak nagy technikai innovációja a fújható szigetelés. Ez a technológia nem “habot fúj”, hanem ásványgyapotot, ami így minden olyan nehezen elérhető területre bejut, amit a hagyományos szigetelőanyaggal csak nagy nehézségek árán tudnánk szigetelni. Ha nincs beépítve a padlástér, akkor a födémet mindenképp érdemes szigetelni. A födém hatalmas felület, amin keresztül rengeteg hő tud eltávozni az épületből (akár a megtermelt hőenergia 30%-a). Épp ezért ezt a felületet első lépésként erősen javasolt szigetelni. Mielőtt kiválasztanánk a hőszigetelési technológiát, meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból építették a födémet. Egy egyszerű monolit betonfödém esetében ugyanis akár mi magunk elvégezhetjük a szigetelési munkát, nem kell más hozzá, csak megfelelő mennyiségű és vastagságú tekercses kőzet- vagy üveggyapot. Viszont a fafödémnél vagy bonyolultabb betonfödémnél már csak nagy nehézségek árán tudjuk elvégezni a szigetelést a “paplanos” kiszereléssel. Tetőszigetelésnél válasszuk inkább az üveggyapotot, egyrészt, mert könnyebb, mint a kőzetgyapot, másrészt a kőzetgyapotból az évek múlásával apró por hullhat a gipszkartonon keresztül a lakótérbe, ami az üveggyapotra nem jellemző. Sima födémszigetelésnél viszont bátran használjuk a kőzetgyapotot. Amit viszont nem ajánlott használni fafödém vagy tetőszigetelés esetében, az a polisztirol, más néven hungarocell, eps vagy xps. Ezt az anyagot kifejezetten a homlokzati, lábazati szigetelésre tudjuk használni.

Van azért még néhány buktató, az egyik ilyen a rosszul előkészített felület. Ha nem távolítjuk el a szigetelés előtt a felvizesedett, elmozdult vakolatot, akkor a szigetelés felhelyezése után számíthatunk arra, hogy a szigetelő táblák utólag elmozdulhatnak, ami esztétikai és hőszigetelési szempontból is problémákat okoz. Nem szabad továbbá barkácsmódra minden dirib-darab szigetelőanyagot felrakni és ami még jellemző probléma, hogy nem a megfelelő vastagságú szigetelést helyezik a homlokzatra.

Miért fontos a megfelelő vastagság alkalmazása?

A nem megfelelő vastagságú szigetelőanyag alkalmazása minden hőszigetelési munka esetében jellegzetes hiba. Ha mi magunk szigeteljük például a födémet tekercses kiszerelésű ásványgyapottal, ezt a hibát úgy orvosolhatjuk, hogy egyszerűen még egy réteget ráhelyezünk a szigetelt felületre, hogy elérjük a megfelelő vastagságot. Tetőszigetelésnél ez már bonyolultabb, bontással-építéssel járó javítási munka vár ránk vagy a mesterre, hogy elég vastag legyen a szigetelőanyag. Az egyik legbosszantóbb viszont kétségtelenül a homlokzat szigetelése, ahol mondjuk felhelyeztünk 5 centi vastag eps-t, dryvit hálóztunk, színeztünk (vagy mindezt mesterekkel végeztettük el) ám rájövünk, hogy ez vajmi kevés, ilyenkor még egyszer ki kell fizetnünk szinte a teljes szigetelési munkadíjat (plusz a színezést) ahhoz, hogy a szükséges vastagságot elérjük. Ez pedig elég bosszantó és már jóval kevésbé lesz “megtérülő” a befektetésünk.

Miért ne szigeteljük télen a homlokzatot?

Nem is a tél, hanem a hideg idő teszi kedvezőtlenné a lehetőséget a homlokzat szigetelésére. Legalább +5 Celsius foknak kell lennie állandóan ahhoz, hogy a szigeteléshez szükséges ragasztó száradási, kötési ideje ne nőjön meg radikálisan. És itt nem csak arra van szükség, hogy napközben 5 fok felett legyen a hőmérséklet, hanem hogy a szigetelendő felület, a ragasztó és a szigetelőanyag is elérje, meghaladja ezt a hőmérsékletet. Különben rendkívül lassú lesz a száradási idő, elhúzódik a munkafolyamat. A színezésnél pedig még több problémánk lesz a téli homlokzatszigetelési munkával. Általában igaz azokra a munkafolyamatokra, ahol a nedvességnek el kell távoznia az adott anyagból (pl. beton, csemperagasztó, vakolat stb.), hogy megkössön, szilárddá váljon. A hosszan elhúzódó szigetelési folyamat pedig azért is problémás, mert a hungarocellt komolyan károsíthatja a napsütés. Vagyis egy félig szigetelt házon (amellett, hogy a hőhidak gond nélkül kialakulnak a még szigeteletlen felületeken) a dryvit háló és színezés nélküli szigetelőanyag rongálódik az idő előrehaladtával.

Hogyan kerüljük el a hőhidak kialakulását?

Úgy, hogy mindent résmentesen szigetelünk, beleértve a szerkezeti elemek találkozási pontját is (pl. homlokzat és födém találkozása). Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy teljesen hőhídmentes szerkezet és épület nem létezik, azonban törekedhetünk arra, hogy minél kevesebb teret adjunk a hőenergia eltávozására. A komolyabb hőhidakkal az a fő baj, hogy a pára megtalálja ezeket a hidegebb felületeket és nedvesség formájában kicsapódik, ami később penészedéshez vezethet.

Kép forrása: Unsplash