manager
Vállalkozás

Protokoll az üzleti életben

Vezetők, politikusok, külföldi és magyar ügyfelekkel tárgyaló managerek gyakran vesznek részt fogadásokon, tárgyalásokon, üzleti vacsorákon. Nem könnyű eligazodni az etikett és protokoll szabályaiban, s azon, mit vegyünk fel, hogyan viselkedjünk, mit tegyünk vagy mondjunk különböző szituációkban.

Kapcsolatainkat hármas normagyűjtemény szabályozza: a törvények, az erkölcsi elvárások és a konvenciók.

Mi is az a protokoll?

A protokoll az illemből és az etikettből származtatható, görög eredetű szó, jelentése szó szerint: a könyv elejére ragasztva, a kifejezés megfelel a kartotékrendszer elődjének, az előzéklapnak. A protokollnak ma már tágabb értelme van: viselkedéskultúra és szertartásrend plusz rendezvényszervezés. A diplomácia alapvető eszköze, segítségével úgy fogalmazhatjuk meg gondolatainkat, hogy ne bántsunk meg másokat.

A protokoll fejlődése…

Az illemszabályok születéséről nagyon keveset tudunk a korai történelemből, de az biztos, hogy Arisztotelész i. e. 350 körül már megfogalmazta azon tézisét, mely szerint “Az ember természeténél fogva társas lény”.

A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon elhangzottakat, majd elemezték ezeket. Jó megfigyelő képességű követeket küldtek az ellenséghez, aki mindent feljegyzett a katonák létszámáról és fegyverzetéről. Ebből a jó megfigyelő képességű, biztos ítéletű megbízottból született meg a diplomata.

Szigorú protokoll követelte meg a császárnak való jelentéstételt 912-ben, mely nemcsak a hivatalos rendezvényekre, de a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre vonatkozó szabályokat is tartalmazta.

A középkori protokoll nagyon szigorú volt.

Franciaországban a protokollfőnökök a király szeretői voltak, közöttük a legismertebb Madame de Pompadour.

A spanyol és francia udvar hatására terjedt el Európában az etikett és a protokoll, indulva Ausztriától Poroszországon át Oroszországig.

A protokoll kínosan ügyel a rangokra, kerüli a sértéseket. Pl. 1699-ben a karlócai béketárgyaláson a Habsburg, a lengyel, a török és velencei követ rang-egyenlősége miatt egy kerek, négyajtós épületet ácsoltak, melynek a közepén egy kerek asztal volt, ily módon a négy tárgyaló fél egyszerre léphetett be a terembe.

A magyar protokoll kezdetei…

Írásos emlékek híján csak következtetni lehet a magyar protokoll kezdeteire. Az etikett az 1800-as években jelent meg Magyarországon. Bölcs Leó bizánci uralkodó követek útján tartotta a kapcsolatot a magyarokkal, valamint az arabokkal folytatott kereskedelem is hatással volt a protokollra.

Első követeink Tormás és Bulcsú vezér volt, akik a Bíborban született Konstantinhoz mentek, s minden tekintetben megfeleltek a protokolláris követelményeknek.

Az üzleti öltözet

A legfontosabb kritériuma: a “tanult embert” tükrözi – aki nőből van, vagy aki férfiből van. De nem a nemi jellegre teszi a hangsúlyt.

A hivatali életben a férfiak alapviselete:

  • sötét öltöny: kék, szürke vagy barna, hosszú ujjú ing, nyakkendő, szövetnadrág, zakó, lehet öltöny
  • lábszárat takaró sötét zokni
  • fekete, elöl fűzős cipő
  • lehetőleg rövid, de mindenképpen ápolt haj, rövid, ápolt körmök
  • az ingnyak és a kézelő nem lehet kopott
  • zakót és nyakkendőt a saját irodán kívül kötelező viselni, még kánikulában is
  • férfiak karikagyűrűt, vagy a végzettséget jelölő, ill. családi pecsétgyűrűt viselhetnek. Az ing alatt hordhatnak ékszert, amúgy NEM. A nyakkendőtű nemkívánatos. A zakó hajtókáján lehet kitüntetés, vagy klubhoz tartozást jelölő jelvény, de pártjelvény nem!
  • a nyakkendő összhangban kell, hogy legyen az öltönnyel és az inggel, a nadrág övéig ér
  • a karóra szíja minél vékonyabb bőr legyen
  • az ing világosabb színű legyen, mint a zakó, a fekete „alvilági” üzenetet hordoz
  • a piros a szexuális kielégítetlenség színe
  • a borostás arc ‘macsós’, de nem vall tanultságra
  • az inget kigombolni harmincöt fokban is tilos

A hölgyeknél ugyanez:

  • klasszikus a szoknya-blúz-blézer hármas, a kosztüm
  • a szoknyát mindig harisnyával kell viselni
  • a nadrág nem minden üzletfélnél elfogadott, pl. francia, olasz, spanyol partnernél mellőzni kell
  • a nadrág szövetből készült és elegánsan szabott legyen
  • hivatali életben a nő szerepe elsősorban nem a nő kommunikálása. A hangsúlyt a tudásra kell helyezni, a nőiesség megtartásával.
  • a frizura hagyja szabadon a homlokot, mert az a „tudás helye”, a hosszú haj soha ne lobogjon, egy kis smink nem árt, a körömlakk ne legyen rikító, az ékszer legyen minél kevesebb. Jó minőségű bizsut hordhatunk.
  • a kiegészítők fontosak. A selyemsálak, kendők nagyon öltöztetnek. A kiegészítők – határidő napló, irattartó, táska, cipő, pénztárca – bőrből legyenek.
  • A műanyag toll nemkívánatos
  • külön sarkú (nem teletalpú) cipőt kell viselni és csípőt eltakaró blézert. A cipő sarka viszont ne legyen túl magas.
  • üzletasszony soha nem lehet papucsban
  • csizmába ne maradjunk, ez azt jelenti, hogy most érkeztünk, vagy már mennénk
  • nyáron sem hordjunk minden lábujjat látszódni engedő szandált
  • nyáron hétköznap, ha a lábunk szép, szőrtelen és a sarok is ápolt, nem baj, ha nem hordunk harisnyát, de fontosabb tárgyalásra, ceremóniákra kell
  • a szoknya érjen a térdig, a vállunkat soha ne hagyjuk szabadon
  • a lila a szexuális kielégítetlenség színe
  • a melltartó használata évszaktól függetlenül kötelező
  • a túlzottan testhezálló, mély dekoltázsú darabok kerülendők
  • a blézert a melegben sem lehet fogasra akasztani, a vállnak és a hátnak a protokoll szerint mindig takarásban kell lenni.