Az afrikai csapat olyan repertoárt állított össze, mellyel igazi „afrodiszkó” hangulatot varázsolt a Debrecenbe látogató rajongóknak.
Mory Kanté a tradicionális nyugat-afrikai hangszerek a kora és a balafon mestere. A kora egy hárfához hasonló hangszer, a balafon pedig fából készült xilofon. Tanítani édesapja kezdte, aki 103 éves koráig játszott balafon-on és 109 évig élt. A 70-es években a Le Super Rail Band du Bamako tagja lett, akikkel végigturnézta Nyugat-Afrikát. Miután távozott a Rail Band-ből, 1978-ban Abidjanban, Elefántcsontparton telepedett le. Abidjan akkoriban a kitörni vágyó nyugat-afrikai zenekarok központja volt. Itt készítette el 1981-ben első szólóanyagát.
A következő állomás Párizs. Itt vette fel következő albumát, amely Európától Amerikáig a világon mindenhol ismertté tette. Ezen a lemezen hallható ugyanis a népszerű Yeke Yeke című dal. 2004-ben megjelent akusztikus albuma, Sabou címmel.
A világsláger Yeke Yeke című dal robbanásának huszadik évfordulója alkalmából ünneplő turnét szerveztek, melynek egyik állomásaként szeptember 20-án, Mory Kanté tizenegy tagú csapatával lépett fel a debreceni Kölcsey Központban.
Bár a koncert jó félórás csúszással kezdődött, a kitartó közönség türelemmel várta az afrikai "nagykövetet". S amilyen nehezen indult, a továbbiakban olyan gördülékenyen zajlott a fellépés.
A méltán mosolygós, sugárzó Mory Kanté jellegzetes magas hangja, különleges hangképzésével már az első szám után magával ragadta a közönséget. A gyorsabb és lassabb ütemű zenék váltakozása közben teljesen lázban égett az emberek teste, az afrikai ritmusok, hangszerek, ruhák pedig felejthetetlenné és élvezetessé tették a szombat estét.
A zene mellett Mory Kanté gondosan ügyelt arra, hogy a debreceni, illetve a Debrecenbe látogató közönséget a lehető legjobban bevonja a koncertjébe. Így jóformán feleslegessé váltak a számozott székek, hiszen a közönség a fellépés kétharmadát végig állta és táncolta. A szebbnél szebb, s érdekesebb zenei számok sora közben - a jó koncert felépítése révén - egyre erőteljesebbé és élvezetesebbé vált az afrikai diszkó varázs.
A koncert egyik különlegessége volt,. hogy Mory Kanté amellett, hogy énekelt, és számos hangszeren bemutatta tudását, némi humorral fűszerezte fellépését. A zenei játék, különösen a dobbal visszaadott ének egyszerűen olyanná változtatta a közönséget az afrikai sztár, mint amilyen Ő maga: folyamatos tánc, mosoly, pörgés és éneklés.
A koncert egyik különlegessége volt, hogy az est harmadik negyedében egyenként minden fellépő bemutatta, hogy miként táncolnak az igazi afrikaiak. S itt tényleg nem számított a kor, a 40 éves is úgy táncolt, mint a 70 éves. Igazi élvezet volt a koncert ezen része (is).
A táncosok közül egyébként a két hajlékony női háttérénekes és táncos vitte a pálmát, míg hangszerek téren a dobos volt a leglátványosabb és az egyik legmeghatározóbb. Mondhatni Mory Kanté mellett a dob adta meg az egész estének a hangulatát és az ütemet.
A vidám, pozitív vibrálású, erősen dob alapú mali tánczenéjük csúcsát egyértelműen a Yeke Yeke című afro-örökzöld adta, mely mint az est záróakkordja szerepelt.
A közönség ekkor már teljesen Mory Kantéval mozgott, énekelt, így szinte Afrikában érezhette mindenki magát.
Az utolsó szám után sem ért véget a koncert, ugyanis a közönség vastapsa után visszajött a "nagymester" és egy ajándék számmal jutalmazta a rajongók hadát, s csak azt követően "zárult a függöny". |
28°C
Holnap 
27°C
