A Merkúr Naprendszerünk legbelső és legkisebb bolygója. Az alig 5000 km átmérőjű égitest az összes bolygó közül a legközelebb kering a Naphoz, átlagosan alig 58 millió km-re, ami mindössze harmada a Nap-Föld távolságnak. A forró kőzetbolygót legutóbb immár több mint 30 éve, 1974-75-ben kereste fel a Mariner-10 űrszonda. Az űreszköz részben feltérképezte a Merkúr felszínét, illetve vizsgálta közvetlen környezetét – azóta nem járt ember alkotta felderítő egység a bolygó közelében.

Fantáziakép a Merkúr bolygó felé száguldó Messenger-szondáról (Forrás: NASA)

A MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging) szondát 2004-ben indították útjára, amely során 2006 októberében elhaladt a Vénusz mellett. December 19-én pályakorrekciót hajtott végre, amelynek eredményeképp pályamenti sebessége mintegy 1,1 m/s, vagyis kb. 4 km/h értékkel változott meg. A szonda olyan pályára állt, amelyen haladva január 14-én alig 202 kilométerrel fog elszáguldani a Merkúr bolygó felszíne felett, ami szűk kétharmada a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás földfelszín feletti, átlagosan 340 km körüli magasságának. A szoros közelítés alkalmával így a bolygó és környezete részletesen vizsgálható lesz. A végrehajtott pályakorrekció pontosságára jellemző, hogy a január 10-re tervezett 20-as számú pályamódosítás végrehajtására már nem is volt szükség.

A szonda összes rendszere a tesztek szerint megfelelően működik. Minden berendezés felkészítése megtörtént a megközelítésre, ez alól csak a lézeres magasságmérő, illetve a gammaspektrométer kivétel, melyeket közvetlenül a bolygó megközelítése előtt kapcsolnak majd be. A hátralevő idő alatt a mérnökök befejezik a felkészülést, és felküldik a szondának a végrehajtandó parancssorozat végleges változatát. Január 9. óta pedig a Messenger kamerái is bekapcsolva várják, hogy a manőver teljes ideje alatt készíthessék a várhatóan igen jó minőségű felvételeket a bolygó azon területeiről is, amelyeket eddig még űrszondák nem láthattak. A fényképek készítése mellett a szonda az igen kis felszín feletti magasságot kihasználva vizsgálatokat végez majd a Merkúr felszínének, illetve szinte kimutathatatlanul ritka légkörének összetételére vonatkozóan. Emellett az eszköz mélyebbre merül a bolygó magnetoszférájába, mint eddig bármely ember alkotta eszköz jutott.

Az Interneten elérhető szimuláció segítségével bárki figyelemmel kísérheti a bolygó megközelítését a szonda szemszögéből. A szimulációban az űreszköz műszerei által készített legrészletesebb fényképeket, illetve a többi berendezésének mérési adatait használják fel valós időben, a bolygó térképét pedig a Földről az areciboi 300 méteres rádiótávcsővel készült kisfelbontású radarképek, illetve a Mariner-10 által készített képek kombinálásával állítják elő.