A körülbelül 26 ezer fényév – meglehetősen bizonytalan értékű – távolságban lévő Westerlund 2 (Wd2) csillaghalmaz nem csak nagyon fiatal kora miatt különleges, hanem azért is, mert Galaxisunk legforróbb, legfényesebb és legnagyobb tömegű csillagait tartalmazza. Tucatnyi korai O típusú csillaga mellett számos, még a fősorozat előtti (PMS, pre-main sequence) objektum is található benne, de a legérdekesebb halmaztag égitest valószínűleg mégis a WR20a katalógusjelű kettős, melynek mindkét komponense ún. Wolf-Rayet (WR) csillag, tömegük 82, illetve 83 naptömeg, s egyéb paramétereik is jól meghatározottak. A komponensek mindegyikéről sok anyag távozik csillagszél formájában. A két áramlásban mozgó részecskék ütköznek egymással, melynek eredménye erős röntgensugárzás lesz. Erre a folyamatra különböző szögek alatt láthatunk rá, ahogyan a két komponens 3,7 napos periódussal kering a tömegközéppont körül.

A Chandra röntgenműhold felvétele a Westerlund 2 csillaghalmazról. A WR20a katalógusjelű Wolf-Rayet kettős a fényes sárga folt a halmaz középpontjától kicsit jobbra lefelé.
[NASA/CXC/Univ. de Liege/Y. Naze és társai]

Mivel még mélyen beágyazódik abba a por- és gázfelhőbe, melyből csillagai keletkeztek, a halmaz részletei az optikai tartományban csak kevéssé tanulmányozhatók. Röntgen és infravörös tartományban azonban ezek a területek is feltárulnak előttünk. A Chandra felvételén a lágy röntgensugárzást kibocsátó területeket vörös, a közepes energiájú sugárzást zöld, míg a kemény röntgensugárzást kék szín jelzi. A halmaz egész területén megfigyelhető a diffúz röntgenemisszió, míg halmazt nagy sűrűséggel lefedő fényes pontforrások mind nagytömegű csillagok. Az RCW 49 katalógusjelű felhőben még ma is intenzív csillagkeletkezési folyamatok zajlanak.

A Spitzer infravörös teleszkóp felvétele a Westerlund 2 halmazról és a körülötte lévő, RCW 49 katalógusjelű por- és gázfelhőről. A négyzet azt a területet jelöli, amelyről a Chandra röntgenképe készült.
[NASA/JPL-Caltech/Univ. of Wisconsin/E. Churchwell]

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban fog megjelenni.

Bővebben a témáról:

Chandra NR 2008.01.23.

arXiv:0801.0647v1 [astro-ph]