Észak-Alföld Online - Az Észak-alföldi régió hírportálja

A vasárnapi próbaásás elsősorban az egység robotkarjának képességeit volt hivatott próbára tenni, ami a fedélzeten található tudományos műszerekhez juttatja el a talajmintákat. A minta vizsgálatára most nem került sor. A 2,35 méter hosszú kar miután bizonyította, hogy a Földről pontosan a kívánt területre irányítható, visszaömlesztette a kivájt mintát a felszínre, ezzel lezárva az ellenőrzési folyamatot, számoltak be a műveletről a küldetés tudósai hétfői sajtótájékoztatójukban. "Ma beszámolhatunk a felszínnel kapcsolatos első tevékenységünkről, valamint a talajról készült felvételekről" - nyitotta meg az előadást Peter Smith, a Phoenix főfelügyelője. A próba egy lábnyomszerű jegyet hagyott a talajban, amit a földi csapat "jetinek" nevezett el.

A "jeti-nyom"
A Phoenix több felvételt is lesugárzott, amin beazonosítatlan fehér jegyek láthatók elszórva a rozsdavörös talajmintában, amit a kar markoló része kiemelt. A fehér anyag jég vagy egy magnézium-szulfáthoz hasonló só lehet, vélik a kutatók. "Két elképzelésünk van" - szögezte le Ray Arvidson, a robotkar felügyelője, a St. Louisi Washington Egyetem tudósa. "Az egyik, hogy egy talajszilárdító anyagot látunk, ami egy kicsit tapadósabbá teszi a laza szerkezetet, vagy egy jégtábla tetejét sikerült kiszabadítanunk és egy kis jég került a markolóba."

A küldetés tervezői jelenleg az ásási helyszínek kiválogatásán dolgoznak. Arvidson elmondása szerint a tudományos csapat három mintát szeretne begyűjteni a vasárnapi ásás helyszínének közeléből, amit a Phoenix három műszere fog részleteiben is kielemezni. A következő ásásra már ma vagy szerdán sor kerül, az első minták a Hő és Képződött Gáz Elemzőbe (TEGA) kerülnek. Ez a műszer nyolc apró, egyszer használatos, nagy hőmérsékletű égetőkamrával rendelkezik. Az égésekből két szenzor határozza meg a bekerült anyag kémiai összetételét. A következő mintát, ami ugyanarról a területről kerül kiemelésre, a Mikroszkópos, Elektrokémiai és Vezetési Elemző optikai mikroszkópja és nedves kémiai laborja veszi szemügyre. Ez a kísérlet a talaj részecskéinek karakterisztikáit méri, miután a mintához vizet adnak.

Az első ásás eredménye
A TEGA-ba kerülő minta legalább négy napot tölt el a műszerben, miközben több hevítési ciklust futtatnak végig rajta. Az első két ciklussal a vizet és más illékony gázokat igyekeznek eltávolítani a mintából, amiből a tudósok megállapíthatják, hogy jég volt-e a mintában. Az utolsó ciklusban a minta részletes ásványi szerkezetét határozhatják majd meg, mondta Smith.

A TEGA több álmatlan éjszakát okozott a hétvégén a földi csapatnak, miután rövidzárlatot észleltek az eszköz tömeg-spektrométerének egyik izzószálában. A szál egy töltést ad, ezzel ionizálja az égetőkamrába beérkező talajrészecskéket, meghibásodása a TEGA teljes működését ellehetetleníti. A földi irányítás végül egy tartalék fűtőszálat kapcsolt elsődleges módba, ezzel újra működőképes állapotba került a TEGA, Smith szerint a tartalék szál is ugyanolyan hatékonyan működik, mint az eredeti.

Jég-gyanús képződmény a Phoenix alatt
Hétfőn a Phoenix a TEGA védőburkának eltávolításával foglalatoskodott, miközben nagy felbontású sztereofelvételeket készített egy közvetlenül alatta fekvő világos területről. Ezt a kutatók "Hókirálynőnek" nevezték el, de általában a "Szent Tehén" névvel illetik, ami a felfedezéskor a vezérlőteremben elhangzott meglepett "Holy Cow!" felkiáltásból ered. A folt egy jéglemeznek tűnik, amiről a talajréteget a leszállóegység ereszkedéshez használt hatóművek söpörték el a május 25-i landoláskor. "Nem akarjuk elkapkodni a megvizsgálását, először minden műszert üzemkész állapotba helyezünk" - mondta Arvidson.