Észak-Alföld Online - Az Észak-alföldi régió hírportálja

A tanulmány egereken végzett kísérleteken alapul. Az apró rágcsálókba injektált nanoméretű csövek, melyek elvileg egyszer akár az emberi testben is szolgálatot teljesíthetnek, hasonló toxikus reakciókat váltottak ki, mint az azbeszt rostok. Erős immunreakciót idéztek elő, ami a hasüreg elrákosodását vetíti előre - állítják brit kutatók. Ugyanakkor egy amerikai tanulmány szerint a kereskedelmi és ipari termékekben egyre sűrűbben alkalmazott szén nanocsövek belélegzése nem jelent veszélyt, mivel a nanocsövek az azbeszt rostokkal ellentétben nem maradnak meg a testben. A kérdés hogy milyen módon juthat az emberi szervezetbe a nanocső, és eljut-e egyáltalán a britek által vizsgált területre.

A szén nanocsövek az 1990-es évek elején kerültek a figyelem középpontjába. Méretükhöz képest elképesztően erősek, és képesek vezetőként és félvezetőként is funkcionálni, ezért számtalan területen tartják ideálisnak ezeket a parányi szerkezeteket a gyógyszer beviteltől az űrfelvonókig. Mikroszkóp alatt egyes szén nanocsövek ugyanúgy néznek ki, mint az azbeszt rostok, melyből többen azt a következtetést vonták le, hogy az egészségre gyakorolt hatásai is megegyezhetnek a 20. században tüdő megbetegedéseket és rosszindulatú daganatokat okozó anyaggal. Az azbeszt sajnos sok áldozatot követelt a vele dolgozók közül, az anyaghoz köthető mesothelioma, magyarul rosszindulatú mellhártya daganat egy rendkívül gyors ütemben terjedő daganatos megbetegedés, jellemzően munkahelyi ártalom, agresszív terjedéséhez pedig hosszú lappangási idő társul.

A skóciai Edinburgh Egyetem kutatása meghatározta azokat a jegyeket, melyek veszélyessé teszik a szálakat. Ahogy a bevezetőben is írtuk, az elsődleges kritérium a méret. Egy viszonylag régi tétel, hogy bármely 20 mikrométer hosszú, tűszerű szál képes megtelepedni a testben és veszélyeztetni az egészséget. A britek kimutatták, hogy ez a szén nanocsövekre is igaz. Amikor több falú szén nanocsöveket (cső a csőben) fecskendeztek a kísérleti egerek hasfalába, hét napon belül erős immunreakciót figyeltek meg a 20 mikrométeresnél nagyobb csöveket befogadó rágcsálók esetében. A hasüregi szerveket körülvevő szövetekben granulómák, sarjdaganatok jöttek létre.

Ezek akkor alakulnak ki, amikor a nagyméretű, makrofág immunsejtek, melyek rendszerint elnyelik és semlegesítik az idegen részecskéket, túl nagy csövekkel szállnak szembe. A sejtek szétszakadnak és elpusztulnak, ha 20 mikrométernél nagyobb szálakkal kell megküzdeniük, magyarázta a kutatást vezető Ken Donaldson, hozzátéve hogy kísérlete nem hasonlítható össze a belégzéses tanulmányokkal. Arra jelenleg nincs bizonyíték, hogy a nanocsövek képesek-e elég hosszan fennmaradni a testben ahhoz, hogy eljussanak azokra a területekre, ahová ő munkatársaival közvetlenül befecskendezték azokat, ehhez belégzéses teszteket is el kell végezniük.

James Bonner az Észak-Karolina Állami Egyetem részéről egy rövid publikációban azt állítja, első tanulmányai szerint a nanocsövek nem maradnak meg a testben annyi ideig, hogy kárt okozzanak. Szintén egereken végzett kísérleteiben az egerek 40 mikrométer hosszú többfalú nanocsöveket lélegeztek be. Az eredmény "nagyon alacsony gyulladásos vagy fibrogenetikus hatást" mutatott, írja Bonner. Donaldson szerint a valós kockázat felméréséhez meg kell határozni azokat az eshetőségeket, melyekkel a nanocsövek a szervezetbe kerülhetnek, ugyanakkor a kitettségre igen kevés a bizonyíték, teszi hozzá Donaldson, mivel a szén nanocsövek nem kerülnek egykönnyen a levegőbe.(címfotó: hwsw.hu)