Az Arizona Egyetem genetikai elemzése 1884-1924 közötti időszakra tolja vissza a HIV eredetét. A kutatók 1908-at tartják a megjelenés legvalószínűbb időpontjának, amit korábban 1930 környékére tettek. Hivatalosan csak 1981-ben ismerték fel az AIDS-t, ekkor keltette fel az USA közegészségügyi hivatalainak figyelmét. Szakértők szerint nem meglepő hogy a HIV ilyen sokáig rejtve maradt, a fertőzésnek ugyanis általában évekre van szüksége, hogy tüneteket produkáljon, és terjedésének korai szakaszában igen kevés afrikait fertőzött meg.
"Az új eredmény ha nem is egy hatalmas eltolódás, de jól példázza, hogy a vírus jóval tovább keringett elkerülve figyelmünket, mint azt eddig hittük" - mondta Michael Worobey, a Nature magazin csütörtöki számában megjelent tanulmány szerzője. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az új időpont egybeesik az afrikai városok növekedésének beindulásával, amiből arra következtethetünk, hogy a városiasodás segíthette a HIV megerősödését és terjedését az emberek körében.
A tudósok szerint a HIV egy csimpánz vírus leszármazottja, ami akkor terjedt át az emberekre, amikor a majmokra vadásztak. Sokan fertőződhettek meg ilyen módon, de a kis közösségek miatt olyan kevesen kapták el, hogy a vírusnak eleinte nem sikerült teret nyernie. Az afrikai városok terjeszkedése azonban meghozta a vírus számára előnyös változást, sok embert tömörített össze és a prostitúció is erőteljes növekedésnek indult, taglalta Worobey a Discovery News-nak. "A városok ideálisak az olyan vírusoknak, mint a HIV, nagyobb esélyt adva a fertőzötteknek hogy másoknak is átadják a vírust."
Az arizonaiak munkájának kulcsa egy 1960-ból származó HIV minta volt, amit egy kinshasai asszonytól vettek. Ez a második 1976 előtt talált minta, az első 1959-ből származik, szintén Kinshasából. A kutatók kihasználták a vírus gyors mutálódási képességének tényét, azaz hogy egy közös őstől származó két törzs igen gyorsan elveszti genetikai hasonlóságát. A kutatók visszafelé pergették az időt, kiszámítva mennyi ideig tarthat a törzseknek, hogy olyan különbözővé váljanak, mint amit a megfigyelések tanúsítanak. Ebből megállapítható mikor váltak el legutóbbi közös ősüktől. Az új munka a két legrégebbi HIV minta, és további több mint 100 modern minta genetikai adatait használta fel egy családfa elkészítéséhez, ami visszanyúlik a minták utolsó közös őséhez.
Worobey és munkatársainak tanulmánya mindenképpen előrelépés a korábbi 1930-as becsléshez képest, nyilatkozott dr. Anthony Fauci, a bethesdai Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója. |
28°C
Holnap 
27°C
