Mi késztette az önkormányzatot, hogy kiírja Debrecen városának helyi tömegközlekedési pályázatát?

Panaszok, a tömegközlekedéssel folyamatosan vannak. A tömegközlekedés az olyan, hogy azt soha nem lehet úgy megcsinálni, hogy az tökéletes legyen. Ami az egyiknek jó, az a másiknak nem jó. Alapvetően a volánnak a közlekedésével több probléma volt. A buszvezetők magatartásától kezdve, a kocsik minősége, a menetrendnek a nem megfelelő betartása, de inkább a város úgy gondolta, hogy ezen a területen egy megújulás kellene, mert az állam nem foglalkozik úgy a volán vállalatokkal, ahogyan azt kellene.

Most el is akarja adni. S mi úgy gondoltuk, hogy ha Debrecenben egy teljesen új járműparkkal, egy egységes, a mai Európai Uniós színvonalnak megfelelő: korszerű, alacsonypadlós, legújabb, legmodernebb dízelmotorokkal meghajtott járművek jönnének be, akkor az mindenféleképpen egy hatalmas előrelépése lenne a városnak. S mi azt mondtuk, hogy ezt a kísérletet megpróbáljuk.

Ugyanakkor azt kell tisztán látni, hogy nem mondtunk fel semmilyen szerződést a volánnal. A volánnal ugyanis van egy érvényes szerződésünk 2012 év végéig. Ha mi változtatni akarunk ezen, akkor nem úgy van, hogy csak felmondjuk a szerződést, vagy kirúgjuk a volánt. Azt mondja a törvény, hogy csak akkor lehet ezt a szerződés felbontani, ha a jelenlegi szolgáltatástól jobb, magasabb színvonalú, gazdaságosabb szolgáltatást tudunk a városnak biztosítani.

Mi azt mondjuk, hogy csinálunk egy versenyt és a verseny eredményeképpen meglátjuk majd, hogy lesz e olyan szolgáltatás, ami magasabb színvonalú lesz és gazdaságosabban működik, s majd csak akkor döntünk úgy, hogy felbontjuk a szerződést.

A Hajdú Volán, mint azt ahogyan polgármester úr is mondta: elég drága. Bár, Magyarországi viszonylatban, azért vannak ennél drágábbak is. De ennek ellenére megpróbáljuk ezt a kísérletet, és majd az eredménye dönti el, hogy lesz e új szolgáltató. Ugyanakkor benne van a pakliban az is, hogy nincs jobb ajánlat, akkor azt mondjuk, hogy volt egy verseny, s nem lett győztes.

Van-e már jelentkező, érdeklődő?

Jelentkező az természetesen még nincsen, hiszen nem jelent meg még a pályázat. Az majd most fog megjelenni a Magyar Nemzetben 18-án vagy 19-én, de olvasható lesz majd a helyi újságban és a honlapunkon is.

Érdeklődők voltak. Több cég is Magyarországról. Eddig összesen négy cég érdeklődött, de azt mondtuk nekik, hogy addig nem adunk ki semmilyen adatszolgáltatást – a volánnak sem, és másnak sem – amíg ki nem váltják a pályázatot. Az esélyegyenlőséget biztosítani akarjuk.

Mint mondta, eddig négyen is érdeklődtek. Melyek ezek a cégek?

Nálunk eddig érdeklődtek Széles Gáborék, érdeklődött az Alfa Busz, valamint egy budapesti német tulajdonú Kft. is.

Ennek a cégnek mi a neve?

Nem tudom.

Melyik volt a negyedik érdeklődő?

A Hajdú Volán, akikkel egyébként nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Nincs semmi bajunk egymással. Most is érvényes szerződésünk van. Bármi probléma van, akkor kommunikálnunk kell egymással.

Többek szerint kommunikációs hiány van az önkormányzat és a Hajdú Volán között. Igaz ez?

Én nem tudok róla. A mi főosztályunk a felelős a tömegközlekedésért. Minden héten beszélünk a Hajdú Volán illetékeseivel. A munkatársaim szinte naponta egyeztetnek a volánosokkal. Együtt járnak ki helyszínelni, ha valami gond van valahol.

Ha ilyen jó a kapcsolatuk, akkor miért nem próbáltak egyeztetni a Hajdú Volánnal?

Mert ez egy állami tulajdonú cég. Nekik korlátozottak a lehetőségeik. Mi úgy gondoltuk, hogy meg kell próbálni magán vagy más szférából, ha jelentkezik valaki, az mit tud ajánlani.

Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy az elmúlt évben jelentős számú új buszokat szereztek be.

Természetesen. 13 darab új buszt szereztek be, mondjuk a 160-nak kis része. Minden évben szereztek be valamennyit, de így is 10 év körüli az átlag életkora a buszoknak, mert az állam csak szerény körülmények között támogatja a saját cégeit. Persze függ attól, hogy hogyan gazdálkodnak, bár a Hajdú Volán jól gazdálkodik. Tehát ezt el kell ismerni. Azt mi sem mondtuk, hogy nem jól gazdálkodik, de ennek ellenére mi ellenérdekeltek vagyunk. Nekik az az érdekük, hogy minél nagyobb árbevételre tegyenek szert, s ez által tudjanak új buszt vásárolni, tudjanak a dolgozóknak magasabb béreket fizetni és persze a régi járműveket is tudják javítani. Nem elhanyagolandó, hogy az üzemagyagárak is elég magasak. Tehát ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképpen meg kell nézni azt, hogy más hogy csinálná.

A volán az jelezte már korábban is, hogy szeretné racionalizálni a hálózatot, mert túl lett reprezentálva a debreceni tömegközlekedés, ahogyan azt a szakmailag országosan elismert szakemberek is leírták. Ennek ellenére a debreceni polgárokat úgymond sajnos hozzá szoktattuk ehhez. 1990-es évek második felétől folyamatosan engedtük, hogy új buszhálózatok lépjenek be, sokszor párhuzamosan a trolivonallal és az emberek hozzá szoktak ahhoz, hogy lehetőleg átszállás nélkül az egyik városészről közvetlen lehet menni a másik városrészbe. Pedig a tömegközlekedés nem az, hogy mindenhonnan expressz járattal lehet utazni. A tömegközlekedés az az, hogy le van fedve egy hálózattal egy város és ha kell egyszer vagy kétszer is át kell szállni. Természetesen ez időbe telik, az emberek ezt nem szeretik. Sajnos magunkat is hibáztatva a 90-es végén engedtük ezeket a tendenciákat, sőt akkor még trolit is szüntettünk meg a Fényes udvarról, de rájöttünk, hogy nem, és visszaállítottuk.

Mi nem akarunk hozzányúlni a vonal hálózathoz. Megpróbáltuk 2006-ban, hogy a 24-est módosítjuk, de olyan felháborodás volt a lakosság részéről, hogy vissza kellett lépnünk. A volán pedig azt mondja, hogy ha ezt a viszonylag nagy hálózatot továbbra is fenn kell tartani, akkor ő csak magasabb áron tudja ellátni a szolgáltatást.

Tehát most mi azt akarjuk megnézni, hogy van e olyan, aki esetleg ezt más áron, jobban megtudja e csinálni. Mi úgy gondoljuk, hogy igen.

Majd a 2-es villamos beléptetésével lesz egy újabb helyzet, amikor majd át kell gondolnunk a vonalhálózatot, de 2010 végéig nem akarunk módosítani a hálózaton.

Ha elindul a 2-es villamos, akkor megszűnik a 31-es, 32-es és a 15-ös viszonylat, akkor..

Nem biztos! Egyáltalán nem biztos, hogy a 32-es és a 15-ös megszűnik. Lehet, hogy majd más nyomvonalon jár majd.

Értem. Akkor viszont úgy mondanám, hogy ha megszűnik a 31-es autóbusz, akkor buszok szabadulnak fel. Hány darab új busz szabadulna fel?

Körülbelül 20 darab.

És azzal a 20 busszal mi lesz?

Azt még majd akkor kell eldönteni. Tehát a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk, szokták mondani. De azért megjegyezném, hogy Debrecenben vannak még lefedetlen területek.

Tehát akár hálózatbővítésekre és átcsoportosításokra is számíthatnak a debreceniek?

Így van. Kellene járni Pacra, most már belül is van út. Többet kellene járni Nagymacsra, Ondódra, vagy éppen Pallagra. De például a Liget lakópark is kérte, hogy legyen buszjárat a Kenézy fele. De vannak igények Józsáról is, tehát bőven van lehetőség. Majd akkor el kell majd dönteni, hogy abba az irányba megyünk el vagy esetleg le kell építeni.

Tehát akkor nem fog olyan szituáció előállni, hogy 20 busz kiesék és akkor üresen áll.

Nem. Persze, hogy nem. A legrosszabb esetben nem is növelnénk a volánhálózatot, hanem azt mondjuk, hogy csúcsban ennyivel több buszt kell közlekedtetni. Tehát például azt mondjuk, hogy csúcsban a Tócóskertből nem 6 percenként fog majd járni legsűrűbben a busz, hanem mondjuk, 4 percenként.

Mondta, hogy egy teljesen egységes járműparkot szeretnének. Ez bizonyos értelemben nem vetheti vissza a szolgáltatást? Hiszen ha új járművek jönnek, akkor egyidősek lesznek, egyszerre jönnek majd elő esetlegesen típushibák, egyszerre fognak majd öregedni. Többször lehetett már olyanról hallani, hogy egy típushiba miatt megbénul egy egész város. Tehát ez nem hathat negatívan Debrecen tömegközlekedésére?

Ez elsősorban az üzemeltetőnek a problémája. Mi 8 évre kötjük ezt a szerződést, mert a törvények szerint annyira lehet megkötni. Ha tiszta új buszok jönnek a mai műszaki színvonal szerint, akkor az 8 évig nem robbanhat le egyszerre. Mi úgy gondoljuk, hogy aki ilyet üzemeltet, annak komoly szervízháttérrel kell és teleppel kell rendelkeznie. Lényegesen olcsóbb fenntartani, működtetni egy olyan 160 darabos állományt. A költségoptimalizálás szempontjából elmondható, hogy egy típus mindenképpen jobb. A kiválasztásnál, a döntésnél természetesen ezt is figyelembe kell majd venni. Lehet azért tudni, hogy Európában, a piacon milyen típusú járművek vannak. Biztos, hogy vannak Azerbajdzsánban gyártott járművek is és lehet, hogy harmadannyiba kerül, mint egy Lengyelországban gyártott, vagy egy Csehországban gyártott jármű, de majd meglátjuk a pályázatot. De nem tartom nagy valószínűségnek azt, hogy egy mondjuk egy Azerbajdzsánban gyártott 25 millió forintos buszokat engedjünk be Debrecenbe. Ugyanakkor elmondanám, hogy a pályázatot úgy írtuk ki, hogy bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek minősíthetjük a kiírást.

És ha mégis előfordulna egy ilyen típushiba?

Nekünk szerződésünk van most is a volánnal. Tehát ha most is lerobbanna 160-bnól 50 busza, akkor neki kell megoldani, hogy kiálljon. Az már más kérdés, hogy képes e rá vagy nem.

Ha nem képes?

A szerződés szerint megvannak a szankció. Ugyebár akkor kötbért fizet, vagy elállhattunk azonnal a szolgáltatástól. Persze ez nem olyan egyszerű, mert nekünk a szolgáltatást fenn is kell tartani.

Ilyenkor egy kétoldalú szerződés jön létre és vagy anyagilag, vagy máshogy mind a két fél próbálja magát bebiztosítani. De természetesen van több alternatíva. Ez olyan dolog mondjuk, hogy ha felrobbanna Debrecenben az 1-es vízmű és nem lenne a városban annyi víz, akkor is meg kellene oldanunk valahogy a szolgáltatást. Tehát így nem lehet megközelíteni semmit, mert bármikor történhet bármi. De az élet az akkor is megy tovább.

A pályázat tartalma szerint éves szinten 2%-os lehet a járatkimaradás. Ez nem túl sok?

Egyáltalán nem sok. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az éves futott kilométer most 9 millió 200 ezer. Nos annak a 2 százaléka ebben a szakmában nem probléma. 5 százalék alatt ez egyáltalán nem minősülhet rendkívülinek. Ez bármikor bekövetkezhet emberi mulasztásból: nem jön be, berúgott a sofőr, nem lehet időben előkeríteni a tartalékost, baleset, egyéb miatt kiesések mindig lehetnek.

A pályázat szerves része, hogy a város több pontján kihelyeznének utastájékoztatókat. Összesen hány darabot, illetve a város mely részeire telepítenék ezeket a berendezéseket?

Ez az egyik pillére a kiírásnak, hogy GPS alapú utastájékoztató rendszert kell kiépíteni. Ez majd 2 év alatt kell majd folyamatosan bevezetni, de a gócpontokban, ami a pályázatban is le van írva: 5 helyen kell majd azonnal kihelyezni. Ez alatt érteni kell a Segner teret vagy éppen a Nagyállomást. Tehát az a lényeg, hogy ahol nagyon sok ember van, ott az elején lássák, hogy mikor ment el a busz és a következő hány perc múlva érkezik, és ezt a következő 2 éven belül a teljes város területére meg kell csinálni.

Tehát gyakorlatilag minden megállóban lenne ilyen berendezés?

Hát nem teljesen minden megállóban, nem úgy írtuk ki a pályázatot, mert ahol óránként egyszer elmegy busz, ott nem, de gyakorlatilag a belterületen szinte mindenütt.

Tehát akkor az elmondható, hogy a belváros az teljes mértékben lefedésre kerül, és minden megállóban lenne kijelzős utastájékoztató.

Igen. Így van. De mondjuk Nagymacson, Ondódon, Halápon természetesen nem.

Milyen szakmai bizottság döntötte el, állította össze a pályázat kiírásának tartalmát?

A pályázat tartalmát azt a mi osztályunk állította össze. Itt vannak közlekedési mérnökök, közgazdászok. Majd a végén a közgyűlés hagyta jóvá a pályázatot.

Tehát külön erre a célra bizottságot nem hoztunk létre. De írtunk már ki több száz pályázatot. Nem olyan bonyolult dolog ez véleményem szerint.

Maga a pályázat mekkora terjedelmű?

Van egy pályázati felhívás, az csak 1,5 oldal. Maga a pályázat pedig 40 oldal, mely kiegészül menetrendi dokumentációkkal, ami önmagában 300 oldal, melyet meg kell vásárolni 100 ezer forintért.

A pályázatot mikorra kell beadni?

A pályázatot július 31-re kell majd beadni.

Mikorra hirdethetnek eredményt?

Mi úgy gondoljuk, hogy szeptember végére. Majd akkor a közgyűlés elé terjesszük és ott döntenek majd arról, hogy lesz e nyertese a pályázatnak, s ha lesz, akkor kihirdetjük és 2009. július 1-től alkalmaznánk.

Mekkora összegbe kerülne a pályázónak ez a beruházás?

Úgy gondoljuk, hogy olyan 8 milliárd forint. Átlagban egy busz 50 millió forintba kerül, de olyan 20 kisebb busz beállításán is ellehetne gondolkozni, hiszen sok helyen feleslegesen jár a csuklós. De a volánnak ilyen az állománya. Tehát kicsi busza kevés van, viszont csúcsban pedig az a baj, hogy akkor meg kell a nagy befogadóképességű busz. Annyira pedig nem gazdag a cég, hogy azt mondja, hogy lemegy a csúcs, az 2 óra, utána pedig ott álljon üresen.

Mondta, hogy körülbelül 8 milliárd forintba kerülne ez a beruházás. Ehhez azonban még hozzá jön a kijelzők beszerzése, telepítése is?

Nos az a 8 milliárd az egy durva szám. Ez ugyebár nettó 8 milliárd. Maga a kijelző arra a 160 járműre képest nem egy jelentős összeg.

Tehát most akkor kijelzők lennének a járműveken és a buszmegállókban is?

Természetesen. A járműveken mindenféleképpen lennének. Oda kell érzékelő. De mi úgy gondoltuk, hogy a járművekben és a buszmegállókban is legyenek tájékoztatók. De elenyésző az összberuházáshoz, még akkor is ha a diszpécsernél ki kell építeni egy központot. De ez milliós tétel. 8 milliárdnál nem olyan sokat jelent, főleg nagy tételben.

Tehát akkor Ön azt mondja, hogy ezt a 8 milliárdot nem lépné túl?

Én ezt nem tudom, én nem vagyok gépész! Én vízépítő mérnök vagyok. Azt, hogy mennyiért lehet egy buszt leszállítani, azt úgy durván megbecsültük. De majd meglátjuk. Nem kell nekünk előre megbecsülni. Majd meglátjuk, hogy mit ad le a pályázó. A szerződés 8 évre szólna, ebből körülbelül az utolsó 3 év lenne tiszta haszon a cég számára, amikor már visszatérül a befektetett összeg.

Debrecen decentrumain számos ingatlan található. Ezen épületeket a volán átadná majd az új szolgáltatónak?

Persze. A föld az önkormányzaté, az út is, a rajta lévő építmény az viszont a szolgáltatóé. Van ahol például a Doberdón engedtük, hogy egy olyan 18-20 milliós épületet építsen a Hajdú Volán, az természetesen az övé. Tehát ha más szolgáltató lesz, akkor neki is érdeke, hogy átadja. Hiszen mit csinálna ott vele?

Értem. De azért az elmondható, hogy ezeket az épületeket ingyen nem fogja átadni?

Persze. Azt mindenkinek kalkulálni kell.

Ez az ingatlanvásárlás nyilván emeli az Ön által mondott 8 milliárdos összeget.

Valóban, de ez sem tétel. A Doberdó az még új, de van ahol csak egy rossz konténer van, van ahol egy rossz fahát van. Tehát ezek megint néhány 10 milliós tételek. Meglöki persze, de egyértelműen a jármű a legnagyobb tétel.

A tarifarendszert milyen módon pontozzák a pályázatban?

A tarifarendszerre azt mondtuk, hogy gyakorlatilag van egy mostani tarifa, illetve egy infláció követés. Ha valaki ettől jobbat ajánl..

Mint az infláció?

Igen. Például az infláció 80%-át akkor magasabb pontszámmal jutalmazzuk a pályázót. De összességében a legjobb pályázatot fogjuk majd jutalmazni.

Korábban arról volt szó, hogy egyesítik a helyi tömegközlekedést. Erről milyen információkkal rendelkezik?

Igen, valóban szerettük volna, ha a DKV és a helyi volán egyesül, de igazából ez nem jött össze. A két tulajdonos, az önkormányzat és az állam nem tudott ezekben a kérdésekben megegyezni. De valójában nem is jutott el odáig a dolog, hogy érdemi tárgyalásokról kezdődjenek erről. Mindig arról volt szó, hogy ez most nem aktuális, majd később úgyis privatizálni fogják a volánt. Az is lehet, hogy az önkormányzat megkaphatja. Tehát több ilyen felvetés volt. De aztán ezek mindig sorra elhaltak. Mi azt mondtuk, hogy olyan bizonytalan ez az egész, hogy akkor nézzük meg, hogy Debrecenbe jön e majd valaki.

Nem lett volna jobb még egy kicsit várni, a volán privatizációt kivárni? Hiszen ha a helyi tömegközlekedést az állam az önkormányzat számára átadná, akkor a város gazdálkodhatna egy saját buszparkkal. Egy érvényes pályázat esetén viszont mindettől eleshet Debrecen.