Észak-Alföld Online - Az Észak-alföldi régió hírportálja

Jelenleg a Segner térre érkező utasok többsége (általában a belváros felé) tovább utazik, buszról buszra száll át. Ez a fölösleges átszállás elkerülhető lenne a vonalak végállomásának áthelyezésével, illetve egyes vonalak összekötésével. -olvasható a Derke közleményében. <sajtóközlemény> <térkép>

A Debrecen-Tiszalök és Debrecen-Füzesabony vasútvonal közös szakaszának áthelyezésével megszűnt a Kisállomás (Debrecen-Vásártér vasútállomás), ezáltal aSegner tér csomóponti szerepét elvesztette, fölösleges végállomási átszállóközponttá alakult. Így az egyesület szerint - a jelenlegi formájában – a Segner tér közösségi közlekedési csomópontként való használhatósága is kérdéses.

„Jellemző probléma, hogy azonos irányok felé közlekedve az utasnak több megálló közül kell választania. A belváros felé három megállóból is eljuthatunk, ezért nem ritka látvány, hogy az utasok ezen megállók között tartózkodva várakoznak, és – általában szabálytalanul – abba a megállóba rohannak, amelyikbe hamarabb érkezik az utazási céljuknak megfelelő busz. Jó példát jelentenek erre az 5-ös, 25 ös, és 32-es buszok megállói. Ezen az egyedi problémán a megállók áthelyezésével lehet segíteni, de alapvetően nem változtatja meg a tér rossz kialakítását. A trolibuszok végállomásának áthelyezése is megfontolandó a Tócóskertbe vagy az Újkertbe, hiszen az utasforgalom mértéke mindkét lakótelep esetén elegendő utast biztosítana a gazdaságos üzemeltetéshez, valamit ezáltal forgalmas autóbusz-vonalak lennének kiválthatók környezetbarát, elektromos vontatású járművekkel.” -olvasható a Derke közleményében.

Az utasok tovább utaznak

Az egyesület úgy véli, hogy a Segner térre érkező utasok többsége a belváros felé utazik tovább, éppen ezért kevesebben is szállnának át a téren, s ha a végállomási funkció megszűnne és a járatok a belváros felé tovább haladnának, azzal a kényszerű átszállást is meglehetne szüntetni. „Kényelmes átszállást a hely jelenleg nem biztosít a tér kialakítása miatt. A megállók egymástól távol esnek”, azok között pedig gyalogátkelők hiánya nehezíti meg az átszálló utasok közlekedését, s ezáltal magát az átszállást is.

A Derke úgy gondolja, hogy a hely szerepkörét illetően továbbra is megmaradhatna - mint közösségi közlekedési csomópont - de „a végállomási szerepkör betöltésére a város közepén nincs szükség. A jelenleg itt végződő vonalak végállomását át kell helyezni város széli decentrumokba, és/vagy összekötni a déli és keleti városrészt érintő vonalakkal.”

Az egyesület a Segner téri csomóponton kívül a decentrumok szerepét is átgondolná. „A jelenlegi formájukban és helyükön egy modern közösségi közlekedési hálózatban nem szükségszerű a jelenlétük, sőt új forgalomszervezési megoldások bevezetése (pl.: vonali vezetőváltás) és GPS alapú központi forgalomirányítás kiépítése esetén szükségtelenek is.”

A Segner tér külső megjelenését illetően az egyesület úgy véli, hogy a terület tisztántartása – kategóriától függetlenül – a tulajdonos, illetve az általa megbízott fenntartó felelőssége. Ha a területet fenntartó cég a feladatát kielégítően nem látja el, akkor szükségszerűen új fenntartót kell keresni, vagy megfelelő szankciókkal kellene biztosítani a feladat ellátását.

A Derke szerint, amennyiben a multimodális csomópont „az általunk megismert terveknek megfelelően fog felépülni, önmagában nem fogja tudni betölteni azt a szerepét, hogy az utasok gyorsan és kényelmesen tovább utazhassanak.” A decentrumok híján az elővárosokból nap mint nap érkező, hogy az utasoknak kötelezően érinteniük kell a belvárost, holott „erre nem lenne szükség, ha az átszállásuk a város szélén kialakított csomópontokban megoldható lenne, vagy átszállásmentesen tudnának utazni.”

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiai terv a multimodális központ létesítésének szükségességét a jelenlegi autóbusz-pályaudvar kedvezőtlen elhelyezkedésével magyarázza, miszerint megközelítése nehézkes, az autóbuszok tárolására kevés hely áll rendelkezésre és kedvezőtlen az átszállási lehetőség vasútra. Ezzel szemben a jelenlegi autóbusz-pályaudvar közösségi közlekedéssel nagyon jól megközelíthető, a parkoló autóbuszok számát pedig forgalomszervezési módszerekkel is lehetne csökkenteni. Az egyetlen ésszerű indok és támogatandó elképzelés az áthelyezésre, hogya vasúttal kedvezőbb átszállási kapcsolat lesz kialakítható. -véli a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület.

A megismert tervek szerint a Nagyállomás előterében – annak funkciójával ellentétben – a Derke szerint nem egy kedvező átszállási lehetőséget biztosító közlekedési tér lesz, hanem egy olyan sétáló övezet, amely az utas részére – az aluljárót követően – egy újabb akadályt jelent útja folytatásában. A helyi közlekedésnek közvetlenül az állomási előtéren kell elhelyezkednie, a peronoktól minimális gyaloglási távolságon belül. Mivel az új csomópont több funkciót is koncentrál, illetve a későbbiekben magánberuházásban bevásárlóközpont is épülne, ajelenleginél jóval nagyobb forgalom generálódik majd. Ez pedig komoly fennakadásokat fog okozni . Az úthálózat bővítése csak irreálisan magas költségek árán lenne megvalósítható. A 4-es főút teljes elkerülő szakaszának forgalomba helyezését követően valamelyest csökken ugyan a forgalom, de a teljes körgyűrű elkészültéig számottevő csökkenésre nem lehet számítani. Ezért rendkívül fontos hogy a közösségi közlekedés járművei a forgalom más résztvevőivel szemben előnyt élvezve zökkenőmentesen megközelíthessék a Nagyállomást és környékét. -olvasható a közleményben.

A Derke szerint a létesítendő komplexum a jelenleginél is nagyobb gépjárműforgalmat generálna, viszont az ahhoz kapcsolódó úthálózat nem bővül. A Wesselényi utcán már most is rendszeresen torlódások alakulnak ki. Az egyesület közleményében kitér atovábbi parkolók létesítésére is, melyre „a Nagyállomáson nincs szükség , csak a jelenlegiek áthelyezésére, vagy olyanokra, amelyet csak érvényes vasúti bérlettel, vagy jeggyel lehet igénybe venni a tovább utazók részére.” Ráadásul a belvárost nem tehermentesítené, sőt pont a belvárosba vonzaná a forgalmat. A komplexum megépítése az átszállás megkönnyítését szolgálná, viszont a rágyaloglási távolságok a jelenleginél hosszabbak lennének, mert a helyi buszok számára létesítendő buszállások és a villamos megállója kétszer messzebbre kerülne a peronokhoz vezető aluljáró kijáratától. -állítja az egyesület.

„A nyugati oldali szélső vágányról nem lehet kijárni az egyetem felé, ez pedig a kapacitás problémát okoz a jelenlegi forgalomszervezési technológia mellett, különösen rendkívüli helyzetekben. A vágányátszelés ívben van, aminek kialakítása és fenntartása drága, sőt szükségtelen, mert az előtte lévő egyenes szakaszon volna hely azt kialakítani. Egyébiránt a jelenlegi hurokvágány átbocsátóképessége nagyobb és fenntartása is olcsóbb. (A fejvégállomás előnye, hogy nem kell íveket kialakítani, de ez elvész, mert két ív is kialakításra kerül az ütközőbakok és az Erzsébet utcai kereszteződés között) A tervezett fejvégállomás területigénye alig kisebb, mint a jelenlegi hurok rendszerű végállomásnak.

A multimodális központ arra alapoz, hogy a legtöbb busznak itt lesz a végállomása, pedig ez nem törvényszerű, ahogyan nem az a már korábban említett Segner téri csomópont esetén sem. A végállomási és a közlekedési csomóponti funkciók egymástól elkülönülten tölthetők, és számos esetben töltendők be. Azállomás előtere funkció nélkül marad , a városba érkező utas további utazási lehetőséget szeretne, nem átgyalogolandó nagy teret. Igényes tér kialakítására a Petőfi téri park átalakítása is lehetőséget nyújt. Ahomokkerti felüljáró alatt külön balra kanyarodó sáv létesülne az autóbusz-állomáshoz, azonban a pillérek között nincs hely ötödik forgalmi sáv kialakítására. A tervek egyáltalán nem foglalkoznak a kerékpáros közlekedéssel. Nincs sem a komplexumhoz vezető kiépített kerékpárút, valamit a kerékpárok tárolására sem nyújt megoldást.

Decentrumokat kell létrehozni az MGM-nél, (tervezett Sámsonikert vasúti megálló), a Fényesudvarnál, illetve lehetőség szerint az István út – Déli sor kereszteződésénél, ahol új vasúti megálló is létesíthető. Ezáltal a forgalom eloszlik a város más részei között és így nem csak az adott területet érintő utasokat érintené kedvezően ezen decentrumok megvalósulása, hanem valamennyi városlakót és városba érkező utas számára jobb, kiszámíthatóbb közlekedést biztosítana..

A decentralizácó további előnye, hogy a város részei egyenletesen fejlődhetnek, a jó közösségi közlekedési kapcsolatok hátrányos helyzetű területeket is bekapcsolnak a város vérkeringésébe. Vasúti megálló és kapcsolódó végállomási közösségi közlekedési csomópont kiépítése aKöztemető déli kapujánál (volt MGM). Innen a Nyíregyháza felől érkezők számára gyorsabban elérhetővé válik az Egyetem és a Klinikák területe. (A vasúti megálló kiépítése a Budapest – Záhony vonal átépítésének terveiben szerepel.) Vasúti megálló és kacsolódó közlekedési csomópont kialakítása aFényesudvarban. (A vasúti megálló kiépítése a Budapest – Záhony vonal átépítésének terveiben szerepel.)

Vasúti megálló és végállomási közösségi közlekedési csomópont kialakítása a nyugati ipari park és az újonnan épült áruházak (volt Házgyár) mellett. A csomópont kialakítását az oda épült áruházak által generált fogalom is indokolja. Ezáltal javulna az ipari park és az ottani áruházak elérhetősége, valamit a Balmazújváros felől érkezők az Egyetemet, a Klinikákat és a Kenézy Kórházat a Nagyállomás érintése nélkül érhetik el.

Vasúti megálló és végállomási közösségi közlekedési csomópont kialakítása a Déli sor és István út kereszteződésénél. (A vasúti megálló kiépítése a Budapest – Záhony vonal átépítésének jelenlegi terveiben nem szerepel, ezért az csak hosszú távon valósítható meg, amennyiben a jelenlegi projektbe ez nem vehető bele.) A csomópont kialakításával a Püspökladány felől érkezők a Tócóskertet és a nyugati városrészt a Nagyállomás érintése nélkül érhetik el. A csomópont teljes mértékben átvehetné a Vincellér utca szerepét.

Opcióként célszerű lenne (Nyulas) egy vasúti megállóhely kialakítása a Vezér úti lakótelep mellett. Az újonnan létesítendő csomópont részben a Doberdó utca szerepét vehetné át, és mind a vasúton, mind pedig a közúton a Hajdúböszörmény felől érkezők számára jobb átszállási kapcsolatot biztosítana.

A Nagyállomást csak megállóként (átmenő viszonylatként) érintenék mind a helyi, mind a (20-30 km-en belül közlekedő) helyközi autóbuszok, melyek átlagosan 1 perces, járművezető-váltás esetén maximum 5 perces menetidő-kiegyenlítő tartózkodást követően indulnának tovább. A végállomásuk a város másik részén, valamelyik decentrumban lenne. Ez kevesebb helyigénnyel járna, helyben kevesebb busz tárolására lenne szükség, csökkentené a zsúfoltságot is, mert nem kényszerülne mindenki átszállásra, aki a csomóponton csak átutazna. Ennek következtében a Nagyállomás és környéke részben tehermentesülne.

A vonalösszevonások és a vonali vezetőváltás alkalmazása révén ugyanazt a feladatot kevesebb járművel is meg lehet oldani, így a meglévő eszközállomány kihasználtsága jobb, járatok üzemeltetése ezáltal gazdaságosabb lenne."

A Derke szerint, a jobb átszállási kapcsolat miatt, a helyi autóbuszok és a troli megállóit a Nagyállomás előtti téren kell elhelyezni, a villamos hurokvágányát pedig meg kellene hagyni és a nagyobb átbocsátóképesség érdekében a 2-es villamos terveivel összhangban bővíteni.

"A Nagyállomás és környékét be kell kötni a kerékpárút hálózatba, valamit meg kell oldani a kerékpárok tárolásának lehetőségét." -olvasható a közleményben.

Fel fogják szólítani a debreceni tömegközlekedési cégeket!

2008-05-19

Debrecen - Valóban egy kissé lelakottnak tűnik a Segner tér, de még 5-10 évig így eltud működni. A tömegközlekedési cégeket viszont fel fogjuk szólítani arra, hogy a rendre jobban figyeljenek oda, de sajnos az emberek szemetelnek, őket leváltani nem lehet -véli Varga László