Kedd kivételével a hét minden napján, naponta ötször, egyesével láthatják a kisfilmeket az m2 nézői: a Nap-kelte után, a Déli harangszó előtt, a Válaszd a tudást! után, az m2 Híradója, illetve a Záróra előtt. Az adott hét összes kisfilmjét szombaton este, a Híradó előtt egy adásban is levetíti az m2, de a kampányfilmek megtalálhatók a www.mtv.hu/videotar oldalon is.

Észak-Alföld természeti kincsei:

Hortobágy

„Meddig a szem ellát végtelen föld és végtelen ég. A tekintet megakad egy magányos tanyán. Odébb egy gémeskút ágasán, felé a szik gyepén bólogatva ballag a szürkék foltja. Néhol víz tükre csillan, madárfelhő zsongja körül. Pásztorember figyeli a gondjára bízott gulyát, nyájat, ménest. Mintha öröktől fogva ügyelné Európa legnagyobb összefüggő pusztáján a lét ezernyi formáját. Soha vissza nem térő múltunk egy darabját, a világ örökségének jövőbe menekített csodáját.”

Tiszavirágzás

„Temető a Tisza, mikor kivirágzik… Egyetlen júniusi nap - ez a tiszavirágnak, a legnagyobb európai kérésznek egy egész felnőttkor: násztánca napján kell párt találnia, szaporodnia, biztosítani faja fennmaradását… és meghalnia. Előtte 3 évig lárvaformában fejlődik a Tisza iszapjában, ami számára az utolsó oázisok egyike. Mindaddig, míg a folyó tiszta, mert nem él meg szennyezett, oxigénhiányos vízben. Ő a legjobb vízminőség jelző. Sose legyen kérészéletű a tiszavirág…”

A tiszai holtágak

„Hajdan sok száz kanyarulatos Tiszánk egy-egy árhulláma járhatatlan, madár ezrek lakta vadvízországgá változtatta az Alföld jórészét. A 19. Századi folyószabályozás a vizet gátak közé szorította, a nádtenger helyét legelővé, szántóvá törte. A levágott, lefűződött kanyarulatokból születtek a holtágak. A morotvák kimagasló természeti értéke, hogy ha összezsugorodva is, de megőrizték a kultúrtájban az Alföld folyószabályozások előtti természetes arculatát.”

Túzok

„Egyik legdrágább természeti csodánk világritkaságát, veszélyeztetettségét tekintve egy madár - a túzok; a zavartalan rónák kitartó repülő, erős futólábú földlakója. Rejtőzködő életmódja miatt ritkán látható kedvelt élőhelyein, a nyílt füves pusztákon, és mára a lucernásokban, gabonatáblákon, repceföldeken. 1200-as hazai állományának legnagyobb európai udvarló-dürgő- és fészkelőhelyei a Hortobágyon, a Duna menti és a Bihari-síkon vannak. Védelmében az intenzív mezőgazdaság befolyásának visszaszorításával az élőhelyvédelem a legfontosabb.”

Kerecsensólyom

„Mitológiai ősanyánk, Emese álmában egy isten ígérte jobb jövőről mondott hírt a szent turul, a kerecsensólyom; a ligetes erdők - ürgés legelők, a vége nincs eurázsiai sztyepp szárnyaló vadásza. A múlt ködébe veszett hitvilágunkhoz hasonlatosan - a civilizációval - semmibe vesztek horizontba érő pusztáink, és a kipusztulás szélére sodródott gyönyörű ragadozónk is. Szigorú védelmének köszönhetően mára már 140 pár él hazánkban. Miképp egykor az ő védőszárnyai alá rendelte Isten a magyarokat, azonképpen szorul ma ő a miénk alá.”

Parlagi sas

„Középhegységek peremén ember nem járta, széles puszta, ürgével, hörcsöggel; az erdő mélyén erős faderék a fészeknek; pár egy életre - ez elég 50-60 évre egy parlagi sasnak. Mitől vannak mégis csak 300-an egész Európában, jórészt hazánkban? Hol van már zavartalan puszta, erdő? Hol vannak róluk az ürgék, a hörcsögök? Vannak viszont ültetvények, vegyszerek, vezetékek, mérgek, tojás- fiókalopó kereskedők. A kipusztulástól kell féltenünk egyik legritkább természeti csodánkat.”