Még nagyon sok minden van, amit a Linuxnak meg kell tennie, hogy széles körben elfogadott legyen ezen a területen is.

Az 1980-as években kezdtek az autógyártók egyszerű számítógépeket építeni a motorok üzemanyagadagolásának jobb keveréket előállító szabályozóként (Engine Control Unit – ECU). Azóta egész iparág épült a hardver és szoftver kiszolgálására, amelynél előnyt jelent a szabad- és nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása, mely felgyorsítja a fejlesztési folyamatot és csökkenti a költségeket. Egyelőre a nyílt szoftverek alkalmazása gyerekcipőben jár, de növekvő iparág. A gyártóknak eszük ágában sincs a teljes szoftvert lecserélni nyílt kódú megoldásra, de bizonyos részeit ilyen módon oldják meg.  

Az autók szerelmesei elvárják, hogy a rendszer képes legyen audio és videó berendezések irányítására; az autóelektronika minden területét is egy központi grafikus felületről szeretnék elérni...

Ma már egyes motor vezérlő egységek és üzemanyag befecskendező szoftvere lecserélhető nyílt forráskódúra. Ezek használata csak saját felelősségre! - az autó tulajdonosnak kell telepíteni és működtetni.  

Az ilyen rendszereket olyan fejlesztők készítették, akiknek egyéni elvárásaik voltak az autóikkal szemben, s ezeket valósították meg saját készítésű FOSS rendszereikben. Egyelőre a Linux nem elég stabil, még sok fejlesztés vár rá.

A fejlesztést segítik a szabványok, mint az AutoStar és az OSEK OS (Open Systems and their Interfaces for the Electronics in Motor Vehicles).  

Viszont nehézséget jelent, hogy a mai autókban tipikusan 70 különálló vezérlő egység van, amelyek saját kóddal működnek, amelyeknek nem is mindegyikére éri meg Linuxot telepíteni (ABS, ablakemelő nem igényel ekkora bonyolultságot). A másik probléma, hogy kevés szakértő van, aki mindkét területet ismeri és kidolgozhatja a megfelelő algoritmusokat.

A Linuxos szoftverek terjedésével egyre nő az igény arra, hogy az autóban is futni tudjon; navigáció, információszolgáltatás, kommunikáció területén vannak már ma is jó FOSS megoldások. 

David "Lefty" Schlesinger (Freescale autó elektronikai cég stratégiai igazgatója) szerint az elkövetkezendő 5-7 évben még nem fog igazi teret nyerni a Linux alapú ECU a gyártók körében. 

A Freescale már készített egy valós idejű Linux 2.6-on alapuló ilyen rendszert a gyártók számára, az Automotive Grade Linux (AGL)-t. Betartja a standardokat és olcsóbb a kereskedelmi szoftvereknél. 

A programcsomag része a cég MPC5200 Board Support Package (BSP) termékének, s a frissítések is mind nyílt forráskódúak, amelyet mellékelnek a letöltőknek. 

A platform fejlődésének haladása meglehetősen hasonló a Linux mobil eszközökön tanúsított tendenciáihoz. Ha egyszer beindul a valóban jól használható Linuxos irányítórendszerek terjedése, a fejlődés rendkívüli mértékben föl fog gyorsulni. 

A Linux azonban kissé hátrányban van a valós idejű működés terén, hiszen ezt nem tudja teljesen biztosítani struktúrájából kifolyólag. 

A gyártók úgy látják jelenleg, hogy fölösleges még egyszer nyílt alapon újra kifejleszteni a meglévő technikákat, amelyeket készen megvehetnek a kereskedelmi gyártóktól. Hosszú távon viszont a nyílt forráskódú egyértelműen olcsóbb lesz.

Schlesinger úgy látja, hogy az első fejlesztők Kínából vagy Koreából fognak profitálni a dologból. Amerika csak akkor fog erre váltani, ha a Linux vonzóbb lesz, mint a kereskedelmi termékek. Így volt ez a mobil eszközöknél is; amikor megjelenik egy új technológia, az 18 hónapon belül elérhető ma már az összes FOSS alapú mobil eszközre – ez komoly előny a kereskedelmi termékekkel szemben; egy napon az autó irányításának szoftverei is ilyenek lehetnek.