Legalábbis ezt állítja Ray Kurzweil mesterségesintelligenca kutató, aki az American Association for the Advancement of Science (AAAS) szervezet megbízásából készítette el utópisztikus jövőképét. Kurzweil szerint már most is azon a szinten állunk, hogy képességeinket gépekkel tágítjuk ki, az ember és gép összeolvadása pusztán ennek a tendenciának a folytatódása lesz. Előrejelzését teljes egészében a technika fejlődésének jelenlegi ütemére alapozta, amely szerinte a következő 50 esztendőben 32-szer gyorsabb lesz, mint a teljes 20. században.
A szakember szerint ehhez a jövőképhez elég csak a hagyományos számítástechnikai chipek teljesítményének növekedésével kalkulálni, ráadásul a kutatók jelenleg már 3D-s chipek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek akár biológiai molekulákból is állhatnak majd. Kurzweil úgy véli, ezeknek a hardvereknek a kapacitása néhány évtizeden belül lehetővé teszi egy mesterséges intelligencia számára, hogy az emberéhez hasonló vagy azzal azonos képességekkel rendelkezzen.
"Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gépek fognak uralkodni rajtunk. Nem kell majd az intelligens gépek inváziójára számítanunk. Csupán arra kell gondolnunk, hogy már most is vannak olyan berendezések, amelyeknek a munkáját korábban emberek végezték és amelyek ma már szinte emberi intelligenciával végzik el a feladataikat. Különösen az egészségügyi területen számítok forradalmi változásokra. Már most sokan azt tartják, hogy a betegségek és az öregedés nem más, mint egy információs folyamat. Arra számítok, hogy a tudomány a következő két évtizedben olyan szintet ér majd el, hogy meglesznek az eszközeink és a lehetőségeink ezen folyamatok megállítására és visszafordítására" - jelentette ki Kurzweil.
Ray Kurzweil elsősorban a nanobotok megjelenésében és képességeiben bízik. Ezek az eszközök akár az agyban képesek lesznek neuronjainkkal közvetlen kapcsolatba lépni, ezáltal okosabbá tenni minket, javítani a memóriánkon vagy akár az idegrendszerünkön keresztül közvetlen hozzáférést teremteni a virtuális valóság-környezetekhez.
Kurzweil azon 18 befolyásos gondolkodó egyike, akiket arra kért fel az amerikai mérnöki akadémia (NAE), hogy nevezzék meg az emberiség előtt álló technológiai kihívásokat a 21. században. E szakértői bizottságban található a Google keresőprogram egyik kifejlesztője, Larry Page és a génkutatás egyik úttörője, Craig Venter. A 14 technológiai kihívást az AAAS éves tanácskozásán hirdették ki Bostonban. Ezek a következők: a napenergia hatékony felhasználása; energiatermelés magfúzióval; szén-dioxid-megkötés, tárolás megoldása; a nitrogénkör forgásának segítése; tiszta víz biztosítása; az agy működésének "visszafejtése"; az atomterror megakadályozása; a kibertér kiépítése; a virtuális valóságok fejlesztése; a városi infrastruktúra javítása; az egészségügyi informatika fejlesztése; jobb gyógyszerek létrehozása; személyre szabott tanulási módszerek kidolgozása; a természetben rejlő új lehetőségek felkutatása.
"Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése teljesen megváltoztatja a világot" - vélte Charles Vest, az amerikai Nemzeti Mérnöki Akadémia (NAE) elnöke. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a kihívások között szerepelnek olyan témák, mint az egészség és vagy az életöröm, amelyek lényegesek a virágzó emberiség számára. A legfontosabb kihívás az emberiség jövőjének biztosítása. "A Föld olyan bolygó, amelynek a forrásai korlátozottak, és a növekvő lakosság olyan ütemben fogyasztja őket, amely tarthatatlan" - vélik a szakértők, akik szerint új energiaforrásokat kell kifejleszteni oly módon, hogy közben visszafordítsák a környezetromlást.
Anélkül, hogy a kihívásokat rangsorolta volna, William Perry, a szakértői bizottság elnöke a megfizethető napenergiát és nukleáris fúzió beható ismeretét említette, mint két olyan célt, amelyet szerint öt-tíz éven belül el lehet érni. "A fúzió utáni kutatás elérte a mérnökök leleményességének a határát, de az ígéretes eredmények arra engednek következtetni, hogy fúziós energiagyártás célja tíz éven belül elérhető" - így Perry. Hozzátette: Még ha számításba is vesszük ezeket a sikereket, kevéssé valószínű, hogy a fosszilis energiahordozókat rövid távon sikerül felváltani.
A jelentés az akadémia honlapján (www.engineeringchallenges.org) olvasható. A látogatókat felkérik, szavazzanak arról, hogy szerintük melyik a legfontosabb kihívás. |