Az esemény előzményeként 2007. december 20-án Svájc és Magyarország olyan keret-megállapodást kötött, amely alapján a Svájci Hozzájárulás elnevezésű pénzügyi alap lebonyolítása 2008-ban elindulhat.
Svájc a tíz, 2004-ben EU-taggá vált ország részére öt éven át összesen 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése Lengyelország után a második legnagyobb, bruttó 130.738.000 svájci frank - vagyis mintegy 21 milliárd Forint. Az együttműködési program csökkenteni kívánja egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az érintett országok belső viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségeket.
A nagy érdeklődéssel kísért eseményen közel 150-en vettek részt. Jelen voltak a régiók, kistérségek szervezetei, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási intézmények valamint az üzleti szféra képviselői.
Az információs napon a svájci és a magyar fél is tájékoztatást adott a Svájci Hozzájárulás keretében biztosított támogatási lehetőségekről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a források felhasználásakor a tartalmi és földrajzi koncentráció elvét kell követni. Eszerint a rendelkezésre álló forrás 70%-a a keret-megállapodásban meghatározott alábbi prioritási területeken kerül lekötésre:
1. Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban (15 millió CHF);
2. Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése (2 millió CHF);
3. Az alapinfrastruktúra javítása/helyreállítása és modernizációja, valamint a környezet fejlesztése (30 millió CHF);
4. Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem (5 millió CHF);
5. Az üzleti környezet fejlesztése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése a kis- és középvállalkozások vonatkozásában (14,5 millió CHF);
6. A magánszektor fejlesztése és a kis- és középvállalkozások exportjának elősegítése (3 millió CHF);
7. Kutatás és fejlesztés (8.5 millió CHF);
8. Egészségügy (13 millió CHF);
9. Civil szektor támogatása (6 millió CHF).
Továbbá, a támogatás minimum 40%-a a leghátrányosabb helyzetben lévő észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban kerül felhasználásra, külön figyelemmel Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre.
A projektek kiválasztásáért Magyarország felel, de minden támogatásra javasolt projekt esetében szükséges a svájci fél jóváhagyása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője elmondta, hogy a prioritási területek pályáztatása eltérő ütemezéssel fog zajlani. Az első pályázatokat már 2008 nyár elején kiírják az ösztöndíj programok, infrastruktúra és környezetvédelem, valamint természeti katasztrófák elhárítása témakörökben.
A projektek kiválasztásakor két körös döntési eljárást alkalmaz az NFÜ. Első körben a projektötletek kerülnek elbírálásra, és a második körben csak a nyertes projektötleteket kell teljes részletességgel kidolgozni, ezzel is felgyorsítva a döntéshozási folyamatot és biztosítva a költséghatékonyságot.
A rendezvényen elhangzott, hogy a hatékonyság és a láthatóság alapelvének biztosítása érdekében minden önálló projekt költségvetése legalább 1 millió CHF (cca. 160 millió Forint) kell hogy legyen. A kisebb projektekből összeálló programok esetén ez a határérték 4 millió CHF (cca. 640 millió Forint).
A rendezvénynek a pályázók számára a legfontosabb üzenete az volt, hogy minden projektnek – témától és mérettől függetlenül – közcélt kell szolgálnia.
A Svájci-Magyar Együttműködési Program Stratégiai Keretszabályozásának részletes dokumentuma, illetve a végrehajtással kapcsolatban az információs napon részvevők által feltett kérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatóak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a http://www.nfu.hu/svajci_hozzajarulas, vagy a www.swiss-contribution.hu oldalon. |
28°C
Holnap 
27°C
