A módosító indítványok között sok a kisebb szövegpontosítás, de van olyan javaslat is, amely a 155 paragrafusból álló törvény teljes egészét érinti - írja a nol.hu.

Belső ellentétek?

Az indoklás szerint a tervezet nem felel meg a jogalkotási törvényben meghatározott formai követelményeknek – ha így van, az a belügyi tárca hibája –, emiatt az előterjesztés egésze alapos korrekcióra szorul.

A törvényjavaslatról a kormányoldal szerint ezúttal is széles körű egyeztetést folytattak, ám a módosítók nagy száma alapján úgy tűnik, igen sok kérdésben még "házon belül”, tehát a fideszes polgármesterekkel sem igazán sikerült kompromisszumos megoldást találni.

Még a címben sincs egyetértés: van, aki úgy véli, a törvény szóljon Magyarország helyi önkormányzatairól, míg más a helyi önkormányzásról fordulatot látná szívesebben.

A tervezetben önkormányzati hivatalok szerepelnek, több indítványban viszont az olvasható, hogy maradjon a polgármesteri hivatal elnevezés, és a nagyvárosok, illetve a megyei önkormányzatok közgyűlését se kereszteljék át képviselőtestületre.

Számos fideszes képviselő a megyei jogú város elnevezést is megtartaná, és szeretnék, ha ilyen címet továbbra is adományozhatnának, esetleg némi előjogokkal együtt – ilyen például, hogy megtarthassák például az oktatási intézményeiket.

Az önálló polgármesteri hivatal létrehozásához szükséges népességszámot is mindenki másként határozná meg. A tervezetben kétezer fő szerepel, de van, aki úgy látja, ezer lakos esetén már állítsanak fel önálló hivatalt, sőt olyan indítvány is van, amely szerint mindenütt legyen ilyen, és azokat a járási hivatal által foglalkoztatott jegyző irányítsa.

Abban sincs egyetértés, hogy a kisközségek esetén a kötelezően létrehozandó közös hivatalhoz legalább ezer, 1500, 1800 vagy kétezer lakos tartozzék.

Az önkormányzati feladatok körét illetően is vannak javaslatok. A közvilágítás ne a település dolga legyen, mert magas a villanyszámla – veti fel valaki.

A fizetésen is hezitálnak

Sokan barkácsolnának még az összeférhetetlenség szabályain is. Szigorítanák és enyhítenék is azokat: nevesítenék, hogy parlamenti képviselő sem polgármester, sem helyi képviselő nem lehetne – a tervezetből ez ma hiányzik –, háziorvos vagy helyi önkormányzati intézmény alkalmazottja viszont igen. S ne legyen kizáró ok az sem – szerepel az egyik indítványban –, ha valaki bíróság által betiltott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt.

Kötelezően kapjon vagy csak kaphat tiszteletdíjat és költségtérítést a helyi képviselő? – ebben sincs egyetértés. Ezek a pénzek közérdekű adatnak, esetleg közérdekből nyilvános adatnak, más javaslat szerint pedig személyes adatnak számítanának.

Mindig csak az aktuális vagyonnyilatkozat legyen nyilvános – ezt szeretnék néhányan –, így viszont a dolog értelme vész el, hiszen éppen az egymást követő évek összehasonlíthatósága a lényeg.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egységesen rendezné – és a tervezetben foglaltaktól jelentősen magasabb összegben állapítaná meg – a polgármesteri fizetéseket.

A főpolgármesternek államtitkári, tehát csaknem egymilliós, a megyei jogú városok vezetőinek – köztük saját magának – helyettes államtitkári, vagyis 750 ezer forintos tiszteletdíjat adna. Ez körülbelül a kétszerese a kormány előterjesztésében javasolt pénznek.

De a kicsik is jobban járnának, mert egy kistelepülésen a polgármester 150 ezret kapna a nem egészen százezerrel szemben, egy tízezer feletti településen pedig 230 helyett 520 ezer körüli összeg járna – és még plusz 15 százalék, költségtérítés címén.