Mit jelent hazánk, illetve az Európai Unió számára az elektronikus vámrendszer?

Az elektronikus vámrendszer egy technológiát jelent, ami a modernizált és jelentősen egyszerűsített, ugyanakkor biztonsági megfontolásokkal is kiegészített vámkódexre, mint jogi alapra támaszkodva, gyorsabbá ugyanakkor hatékonyabbá, ráadásul olcsóbbá teszi a vámszolgálatok működését. Mondok egy példát. A központi vámkezelés azt jelenti, hogy ha például egy debreceni vállalat vesz valamit, mondjuk Oroszországból és azt ő Lengyelországban akarja eladni, akkor a bejelentést, ami egy biztonsági szabály szerint -ez is egy új eleme a vámkódexnek- 24 órával, az áru vámhatárra érkezése előtt kell megtenni. Tehát ebben az esetben az orosz-litván határ lehet, ami uniós határt. Ezt neki 24 órával előtte, elektronikus úton lehet megtennie. Tehát még a vámhivatal nyitva tartását sem kell figyelembe venni, hanem éjjel 3-kor felteszi az internetre, a megadott portálra mindazt, amit a vámjával kapcsolatban neki be kell jelenteni.

Az egyablakos rendszer, az azt jelenti, hogy egy helyen teszi meg, tehát egy portálon. E mellett minden hatóság, akinek számára ez adatokat tartalmaz, az erről szedi le, a neki szóló adatokat.

Az egy megállásos ellenőrzés azt jelenti, hogy az orosz-litván határon egy ellenőrzéssel vizsgálnak meg mindent. Tehát nem kell külön, mondjuk az állat-egészségügyi vizsgálatot egy másik helyen elvégeztetni, hanem egy helyen történik a vizsgálat. Amikor megállapítják a vámot, azt ugyanilyen elektronikus úton fizeti be, mondjuk innen a debreceni vámhivataltól Tehát ezt jelenti így az új vámkódex és az erre épülő elektronikus vámrendszer, ami azt hiszem, hogy a példából könnyű belátni, hogy sakkal olcsóbb, mintha neki egy vámügynököt kellene megbízni, hogy intézze a vámárú bejelentést, mondjuk az orosz-litván határon, aztán intézze a vám kifizetését, és így tovább. Tehát mindent helyben, a saját telephelyéhez legközelebb eső vámhivatalban, ráadásul elektronikus úton végezheti.

Ön szerint milyen adóalap számítás lenne ideális az Európai Unión belül?

Olyan, ami a jelenlegi 27 félével szemben egységes. Ez nem jelenti a tagországok adószuverenitásának a korlátozását, ugyanis az adó mértéke, azaz az adóalap számítás módjától, az adóalap szélességétől és az adókulcs nagyságától függ. Az adókulcsot pedig nem akarjuk egységesíteni, tehát az megmarad a tagországok kezében, viszont az egységes számítás azt jelentené, hogy csökkennének a vállalatok ügyviteli költségei. (Itt azokra gondolok, akik nem csak a saját nemzeti piacon, hanem más uniós tagállamban is működtetnek.) Csökkennének a vállalatok adminisztrációs gondjai, akik más tagországokban is működnek. Az egyik tagországban működő, mondjuk leányvállalatának, vagy lerakatának a nyereségét és mondjuk a másik tagországban keletkező veszteségét egymással szembe tudná állítani, mint azt a magyar piacon megtudja tenni. Például egy debreceni vállalatnak a Nyíregyházán lévő fiókja veszteséges, de mondjuk Sopronban nyereséges, akkor a soproni nyereségből le tudja vonna a nyíregyházi veszteséget és akkor csak a nettó nyereség után adózik. No, ez az uniós piacon nem nagyon működik, de ebben az új adóalap számításban ez is benne lenne, hogy konszolidált lenne ez az egységesen számított adóalap, azaz az összes veszteséget és az összes nyereséget egymással szembe állítva, csak a nettó nyereség után adózna. Tehát ez olyan megtakarítást jelent ügyviteli költségben, adminisztrációs problémákban, a kölcsönös elszámolás lehetőségével, ami a versenyhelyzetét az Európai uniós vállalatoknak, így a magyar vállalatoknak is nagy mértékben javítaná.

Ma ugyanis az a helyzet, mondjuk vegyünk megint két debreceni vállalatot, de mondhatnánk szolnokit is. Ha az egyik csak a belső piacon működik, a másik pedig kimerészkedik az uniós piacra, akkor ez a másik azt fogja látni, hogy a kollégája, barátja, versenytársa az kevesebb gonddal küszködik a magyar belső piacon, mint ő az uniós piacon. Ez őt is visszatartja és esetleg azt mondja, hogy akkor az ördögbe, vigye el az uniós belső piacot. De ezzel elveszti azt az előnyt, amit egy 500 milliós piac jelent. Tehát a jelenlegi rendszer nem jó. Én 3 évvel ezelőtt elkezdtem ezen dolgozni, elég közel vagyunk a megoldáshoz, remélem hogy a 2009 végéig tartó mandátumomba benne lesz,hogy ez sikerül elfogadtatni, megoldani. Akkor pedig azt fogom mondai, hogy nem voltam hiába öt évig ennek a témának a felelőse a bizottságban

Mi a véleménye a konvergenciaprogramról? Valóban brüsszeli nyomásra kellett ezt végrehajtani?

Nem! Brüsszel az tulajdonképpen, túl azon, hogy Belgium fővárosa és az uniós intézményeknek a székhelye. Amikor Brüsszelről beszélünk és az Európai Unióról gondolkodunk, akkor azért azt tudni kell, hogy az 27 tagállamot jelent, majd 500 milliós uniós állampolgárral. A debreceniek, a szolnokiak, a nyíregyháziak, azok ugyanúgy az Európai Unió részei, mint mondjuk a párizsiak, vagy mondjuk a londoniak. Tehát közösen vagyunk, 27 tagország majd 500 millió állampolgárral az Európai Unió. Amit az Európai Unió, ily módon értelmezett, a közös érdekei diktálnak, az az, hogy minden tagállam gazdasága ésszerűen fejlődjön, mondjuk ne jusson pénzügyi csődbe. Éppen ezért tarja szükségesnek a közösség, hogy a tagországok költségvetése ne mutasson magas hiányt, ez a hiány ne legyen több, mint a GDP, a nemzeti össztermék 3 százaléka. Az újonnan csatlakozott országok többségénél ez a csatlakozáskor magasabb volt, Magyarországon is magasabb volt. Ezért a konvergencia program, azaz a közelítés programja, az mindig ilyen esetben tartalmazta, a költségvetési hiánynak a fokozatos leépítését. E mellett tartalmazza az államadósság fokozatos csökkentését, tartalmazza az infláció fokozatos csökkentését, egészen a kívánt szintig, ami csak 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a legjobb három tagállam, a legkisebb inflációt mutató tagállam átlaga. Ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, ami e fölött van, az nem jó. Nos, ezek a konvergenciaprogram nem összes, de legfontosabb feltételei. Amikor Magyarország két nem sikerült kísérlet után, végül 2006. szeptember elsején benyújtott egy olyan konvergenciaprogramot, amire már azt mondta az Európai Bizottság és a Pénzügyminisztériumi Tanács, a Bizottság javaslatára, hogy reális, elfogadható és hiteles konvergenciaprogram. Magyarország, azóta az általa kialakított ütem szerint hajtja ezt végre, ugyanis abban a Bizottság és a Pénzügyminisztériumi Tanács abban szabad kezet ad, hogy mennyi idő alatt akarják ezt elérni, mennyi idő alatt tudják elérni. Azt gondolom, hogy aki vett már életében hitelbe valami nagy értékű dolgot, gépkocsit, vagy pláne lakást, az tudja, hogy minél rövidebb a futamidő, annál fájdalmasabb a visszafizetés, de annál kisebb az összköltség, mert a kamatteher kevesebb lesz, egy öt éves futamidőnél, mint lenne egy 25 éves futamidőnél. Pontosan így van ez a konvergenciaprogramnál is. A kormány 2006. szeptember 1-jén benyújtott programja, az egy középutat választott, hogy ne legyen elviselhetetlenül gyors, de ne is legyen a költségeket túlzottan megnövelő lassú előrehaladás, hanem a kettő között valahol. Ez a 2009-es dátum, ez a jelek szerint tartható, az első évben 2006-ról 2007-re lépve ezt a két adatot összehasonlítva 9,4 százalékról végül, az utolsó hivatalos adatok szerint 5,5 százalékra csökkent a költségvetési hiány. Ez alig több mint a fele, az előző évinek. Ez példátlanul gyors, gyorsabb, mint amilyet tervezett a kormány, de persze ez nem baj, hiszen ez azt jelenti, hogy előbb túl van rajta. Ha ez a csökkenés ilyen ütemben halad, akkor 2009-re biztosan teljesíthető lesz a hiányadat. S reméljük, hogy az inflációs adat is, mert most már az is csökken, s ha a költségvetés hiánya is csökken, akkor az államadóság is csökkenni kezd és akkor, a kamatteher kevesebb lesz. Tehát a nemzeti össztermékből kevesebbet kell költeni, és az megint csak jó az országnak és jó a lakosságnak.

Utolsó kérdésként, Ön szerint mikor fizethetünk euróval Magyarországon?

2011. előtt biztos, hogy nem, mert ha 2009-re teljesítjük a követelményeket, amit őszintén remélek és kívánok, akkor is kell két évet eltölteni az euró előszobájában, hogy meggyőződjön az összes többi tagállam arról, hogy ez egy fenntartható dolog, nem pedig egy különböző mesterséges intézkedésekkel, egy adott évre lenyomott költségvetési hiány és infláció, ami aztán a következő évben újra növekedésnek indul. Tehát ezért van ez a két év próbaidő. Ha két évig tarthatónak bizonyulnak ezek az adatok, akkor 2011-ben csatlakozhat az euró övezethez, euróval fizethetünk. De ez úgy pontos, ahogy ön a kérdésében is fogalmazott, feltételes módban, hiszen nem kötelező az eurót bevezetni, akkor amikor a feltételek megvannak, csak lehetséges. El kell dönteni, hogy az euró bevezetéséhez fűződő előnyök és a kötelezettségek, azok hogy viszonyulnak egymáshoz. Én amúgy úgy gondolom, hogy ha Magyarország a feltételeket megteremti, akkor érdemes be is vezetni.