A közoktatási változásokról, fejlesztésekről Juhászné Lévai Katalin, szocialista országgyűlési képviselő nyilatkozott az ESZAON-nak:

- A Parlament elé került most az „Új tudás program”-hoz kapcsolódó törvénymódosítás, ami a közoktatási törvény és a gyermekvédelemről szóló törvénynek a módosítását jelenti, illetve az ehhez kapcsolódó rendeleti szabályozásnak az átalakítását.

A cél az volt ezzel a módosítással, hogy föl kell ismernünk azt, hogy minden hazai és európai összehasonlításban sajnos a magyar gyermekeknek a teljesítménye elmarad az elvárható normáktól és ennek az egyik legnagyobb okozója talán az, hogy ahhoz, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani tudjuk egy gyermek számára, nem elég hat éves kortól, az általános iskolába lépéstől segíteni az élethelyzetüket, hanem születéstől kezdve fejleszteni, támogatni kell a környezet kialakításában. Kötelezettsége van a mindenkori kormányzatnak, nyilván a helyi közösségeknek is.

Ehhez kívánunk olyan támogatást biztosítani, hogy kora gyermekkortól kezdve 300 új védőnői hely létrehozásával segítsük a születésüktől kezdve a hátrányos helyzetű családokat és gyermekeket. Erre 350 millió forintot szán évente a kormány a következő három évben.

Majd 2 éves kortól lehetővé tesszük azon anyák számára, akik dolgozni szeretnének, hogy új intézményben az összevont bölcsőde-óvodában, főleg a kistelepüléseken legyen lehetősége elhelyezni a gyermeket, hogy jó helye legyen. E mellett bevezetjük az óvodáztatási-támogatást, mellyel ösztönözni akarunk minden szülőt arra, hogy aki hátrányos helyzetű körülmények között neveli a gyermekét, hogy adja be az óvodába, hogy ezzel is az esélyek kiegyenlítődjenek kisgyermek korban. Ezt a kormány azzal ösztönzi, hogy amikor belép, akkor az első évben 20 ezer forintot, majd minden, az óvodában eltöltött félév után, amit leigazolt az óvónéni, 10 ezer forintot kapnak a hátrányos helyzetű családok. Nyilván elsősorban arra, hogy a gyerek óvodáztatásához szükséges eszközöket, megtudja vásárolnia szülő. Ez egy nagyon fontos lépés, azt gondolom, hogy ezzel várható, hogy főleg az 1500 fő, vagy 5000 alatti településeken, Hajdú-Biharnak több kistérségében javulni fog a gyermekek hozzáférése a tudáshoz és egy más szocializációban fognak felnőni.

Természetesen ebben együtt kell működni a pedagógusnak és a szülőknek és folytatódnia kell ennek az esély-programnak az iskolában. Egyrészt minőségi oktatást kell biztosítani a legrosszabb helyzetben lévők számára, ezzel iskola korszerűsítést, korszerűsítést, tananyagfejlesztést, innovációt, melyhez jelentős forrást fog biztosítani a kormány, pedagógus továbbképzésre, illetve ösztönözni akarjuk a pedagógusokat arra, hogy ne menjenek el a pályáról. Sőt, vonzó legyen a fiatalok számára, amikor (pedagógus) pályát választanak. Ezért szükséges a pályakezdőknek egy pótlékkal megemelni a jövedelmüket, hogy ne hagyják el más kedvezőbb ajánlatért a pályát. Három éven keresztül gyakornokoskodik, egy 26, illetve a főiskolát végzetteknek 18 ezer forintos plusz támogatást kapnak, és mire elérik a három évet és már nem pályakezdőnek számítanak, akkorra pedig belép az a minőségi bérpótlék, aminek az összege megduplázódik a következő időszakban és a helyi közösség értékítélete, illetve az európai és a magyar sztenderdek alapján megmérve, a teljesítménye alapján kaphat pedagógus plusz forrást. Ez az összeg elérheti a 30-40 ezer forintot is akár havonta.

Külön díjazásban részesülnek azok a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, akik az említett kistérségeken, kistelepüléseken dolgoznak, nekik egy közel 40 ezer forintos havi plusz támogatást biztosít a tárca 2009-től, bár készülünk arra, hogy még szeptemberétől életbe léphessen. Ki szeretném emelni, hogy ez az óvónénikre is igaz lesz, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak és természetesen osztályfőnöki, szakmai munka után járó pótlék is lesz, minden pedagógus számára, illetve az intézményvezetőknek, az intézményvezetésért, ha jól végzi egy jelentősebb kiegészítő támogatást fog kapni, ami elérheti a 40 ezer forintot. Én azt gondolom, hogy a mai világban sokat számít az, hogy egy iskola, szakmai programja milyen kezekben van, s ha azt valaki jól végzi, akkor megérdemli a plusz támogatást.

Kulturális területen is jelentős mértékben kíván a kormány támogatni, főleg szintén a kis teleüléseken, az 1500 fő alatti településeken, a művelődési házak újjáélesztése, közösségfejlesztésre 30 milliárd forintot számunk a következő időszakban.

Ahogyan említettem innovációra, épületek fejlesztésére, karbantartására kell összeget szánni, mely évente 140 milliárd forintos plusz forrást fog jelenteni. Ebből kétharmadot az Európai Uniós források adnak, egyharmadot pedig a mindenkori magyar költségvetés.

Ez három év alatt azt gondolom, hogy közel 500 milliárd forint, ami egy soha nem látott nagyságrendű fejlesztést jelent a közoktatás számára, nagyon bízom benne, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy a ma európai versenyben lemaradó magyar fiatal az feltud zárkózni Európa legjobbjaihoz, és olyan tudást kap az iskolába, ami a gyakorlatban is hasznosítható és amivel megállja a helyét, hiszen folyamatosan versenyben kell mindannyiunknak lennünk, bizonyítani kell, hogy jók vagyunk, s azt szeretném, hogy ha a magyar lenne a legjobb ebben a versenyben.