A szolnoki vasúti csomópont a magyar vasúthálózat egyik – a nemzetközi vasúti hálózat szempontjából is – legfontosabb pontja. A Szolnokon áthaladó Berlin / Nürnberg – Prága – Pozsony / Bécs – Budapest – Konstanca / Szaloniki / Isztambul vasúti tengely (IV. számú Helsinki folyosó) különleges szerepet játszik Európában. Összeköti Magyarországot a nyugat-európai hálózattal, de egyben meghatározó a Közép-Európán keresztül vezető tranzit útvonalak között. A folyosó fejlesztését, illetve a hálózatok átjárhatóvá tételét az Európai Unió kiemelten támogatja.

A fentiekkel, és az idevonatkozó kormányhatározatokkal összhangban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint a KÖZOP programok egyik kedvezményezett szervezete, a már megkezdett  Budapest – Cegléd – Szolnok – Szajol – Békéscsaba – Lökösháza, valamint a Szajol – Debrecen – Záhony (TEN-T hálózat része) vasútvonalak rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódva Szolnok vasúti csomópontot is korszerűsíteni kívánja.

A korszerűsítés részeként újra gondolják — figyelemmel a tervezett emeltsebességű (160 km/h) vonal kialakítására, valamint Budapest és agglomerációs körzetének tervezett elővárosi közlekedésfejlesztésében ráháruló feladatokra — a jelenlegi csomópont vágányhálózatának, és azok funkcióinak szükségességét.

A fejlesztésekhez kapcsolódva az elővárosi szerelvények részére — hagyományos személykocsik, illetve villamos motorvonatok — egy olyan műszaki előkészítő bázis kialakítására is szükség van, amely a 100-as, a 120-as, a 80-as és a csatlakozó vonalakon közlekedő személykocsik karbantartását, előkészítését a mainál korszerűbb körülmények között teszi lehetővé, mindezt kiegészítve egy környezetvédelemi elemzéssel és a szükséges környezetvédelmi létesítmények bemutatásával.

A korszerűsítésnél figyelembe veszik, hogy a Szolnok - Szajol állomásköz az egyik legfrekventáltabb, és egyben a legterheltebb vasúti vonalszakasz hazánkban. A Budapest Nyugati pu. – Cegléd – Szolnok – Szajol – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony oh. kétvágányú vasúti fővonal, és a Budapest Keleti pu. – Nagykáta – Újszász – Szolnok – Szajol – Békéscsaba – Lökösháza oh. szintén kétvágányú, vasútvonal az említett az állomásközben közös nyomvonalon haladnak, vagyis két vonali vágányra szűkül a keresztmetszet.

Az állomásközben találhatók Magyarország legnagyobb kétvágányú vasúti hídjai, a Tisza és a Zagyva hidak. Az állomásköz a tiszai árvizekkel leginkább veszélyeztetett vonalszakasz, amely teljes mértékben keresztezi a Tisza árterületét. Az érintett szakaszon a vasúti pályatest árvízvédelmi védmű szerepet is betölt, ennek folyományaként az elmúlt időszak nagy árvizei esetén előfordult, hogy a teljes állomásközben a 120 km/ó pályasebességet 10 km/ó –ra kellett mérsékelni, ami a teljes MÁV vonatforgalmára kihatott.

"A ma érvényes vasúti menetrend szem előtt tartásával, kitekintéssel a jövőben várható vonatforgalomra forgalmi-, üzemi szimulációt készítettünk. A szimuláció a csomópont vágányhálózatát és annak szomszéd állomásokig (Szolnok – Abony, Újszász – Szolnok, Szolnok – Szajol és Szolnok – Tószeg vasútvonalak) terjedő szakaszát tartalmazva valós időben vizsgálja a becsatlakozó vonalak menetrendszerinti vonatforgalmának Szolnok csomópontra vetített hatását. Robusztussági vizsgálattal (vonatok megkésleltetése esetén előálló helyzet, illetve vonali vágány kizárása) tesztelni fogjuk a Szolnok – Szajol állomásközben kialakulható havária események kihatását is. A szimuláció eredményét felhasználva, elemezve fogjuk újragondolni a szolnoki vasúti csomópont feladatait, és az ahhoz szükséges kapacitásokat és ennek megvalósítása lesz a feladat." -olvasható a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapján.

Szolnok csomópont vázlatos helyszínrajza: 

Szolnok személypályaudvar madártávlatból: