Ennek egyik oka, hogy a szegedi fejlesztésre szánt 29,5 milliárd forint kétharmadát az építkezésre fordítják. Az építőiparban viszont a forint gyengülése nem okoz problémát, mert nem jelentős az importigénye. Szegeden ráadásul – Debrecennel ellentétben – érkezett olyan ajánlat is, mely belefér az eredetileg kalkulált végösszegbe. Villamosgyártók ugyanis léteznek az euróövezeten kívüli európai országokban is – például Lengyelországban és Csehországban –, és a zloty nagyobb arányban romlott az euróhoz képest, mint a forint.

Botka László egyébként tárgyalt Kósa Lajos debreceni és Káli Sándor miskolci polgármesterrel arról, hogy Magyarország ezt a pénzt euróban kapta 248 forintos árfolyamon, viszont forintban határozták meg a keretösszeget. Ez okozza az árfolyamkülönbséget. Megállapodtak abban, hogy a három nagyváros a koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felé együtt lép fel plusz forrásigény jelentkezése esetén.