Ha Kijev nem teljesíti Moszkva követelését, Oroszország akár erővel is megpróbálhatja biztosítani az európai földgázexportot – írja az International Herald Tribune szerkesztőségi cikkében három egykori tbiliszi nagykövet. Oroszország a Szovjetunió széthullása után ismét igyekszik ismét befolyást szerezni a függetlenné vált tagköztársaságokban és a volt kelet-európai szocialista államokban: az augusztusi grúz-orosz háború tanúsága szerint akár erővel is. Az orosz-ukrán gázvita ennek a geopolitikai játszmának az egyik fejezete.

Denis Corboy, az Európai Bizottság, illetve William Courtney és Kenneth Yalowitz, az Egyesült Államok diplomatája szerint  egy esetleges hadi beavatkozást sejtet, hogy Moszkva orosz állampolgárságot osztogat a Krímben, ahol jelentős orosz kisebbség él. Ez azért különösen aggasztó, mert Dél-Oszétia elleni inváziót is az orosz állampolgársággal rendelkező dél-oszétok védelmére hivatkozva indították el. A Kreml nem áll meg itt: magának követeli a szevasztopoli tengeri támaszpontot 2017 után is, noha Kijev vonakodik attól, hogy meghosszabbítsa az erről szóló szerződést.

A hírhedten jó kétoldalú viszony ellenére hasonlóan kiélezetté válik a viszony Kazahsztánnal is – kockáztatják meg a diplomaták. Moszkva nem nézi jó szemmel, hogy a közép-ázsiai állam, ahol szintén jelentős az orosz kisebbség aránya Oroszország megkerülésével próbál gázt eladni Nyugatra.

Nem tűrné el a Kreml azt sem, hogy Fehéroroszországban kirobbanó színes forradalom megdöntse a hozzá a végletekig lojális Alekszandr Lukasenko hatalmát – figyelmeztet a három volt diplomata, aki szerint Oroszország ez esetben annektálja szomszédját.

Európának és az Egyesült Államoknak ezért az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon mindent el kell követnie a volt tagköztársaságok védelmi infrastruktúrájának megerősítése végett – ajánlják a diplomaták, akik szerint a folyamatos párbeszéd mellett a NATO állandó jelenlétére van szükség ahhoz, hogy Oroszországban tudatosuljon, nagy ára  lehet a szomszédok elleni agressziónak.