Az észak-bihari Érmellék hévíztartalékait még a Ceausescu-rendszerben tárták fel, amikor kőolaj után kutattak ezen a vidéken. Ez a 80 Celsisus fokon feltörő, kissé petróleum szagú víz elfolyik a mezőre, de a városka környékén fellelhető hét kútból háromnak a vizét közintézmények, tömb- és magánházak fűtésére kezdték használni nem is olyan régen.

- Már az elődöm bevezette jó néhány intézményben, és ezen tapasztalatok alapján tavaly átterveztettük az épületeket. Az iskolához és a sportcsarnokhoz is gázfűtésű rendszert rendeltek – nyilatkozta Béres Csaba polgármester.

A városháza melletti tömbház lakásokban, ahol korábban szénnel és fával fűtöttek, hatalmasat változott az élet karácsony óta. Tizenegy háztartásba kötötték be a termálvizes fűtést. Azóta ingujjban járnak bent, és időnként csökkenteni kell a fűtést, olyan meleg van a lakásokban. Domahidiék cserépkályhájából is virágtartó lett. A család több mint 130 ezer forintot költött eddig minden fűtési szezonban tűzifára és szénre. Most már náluk is meleg vízzel fűtenek, és érzékelő szabályozza a hőmérsékletet.

A Petőfi Sándor Középiskolát és a sportcsarnokot egy apró hőközpont melegíti. Az önkormányzat hosszú távon az egész települést szeretné melegvizes fűtésűvé varázsolni.

Bihar megyében nem ez az első ilyen típusú vállalkozás. A dél-bihari Belényesben több mint 200 ezer gigakalórát termelnek hévízzel, és közel ezer háztartást, majdnem a teljes települést fűtik vele. Egy gigakalória 77,56 lejbe kerül. Nagyváradon 5 ezer lakást, több szállodát és a megyei kórházat melegíti a termálvíz, ami a város energiaszükségletének 20 százalékát teszi ki. Egy gigakalória itt 96,29 lejbe kerül. Ezen kívül Szalontán és Margittán is lehetőség volna melegvizes fűtésre. A hálózatok kiépítését ösztönzi, hogy Európai Unió kiemelten támogatja a környezetkímélő energiaforrások hasznosítását.