A kárpátaljai magyarok esetében az iskolaválasztás ügye közel húsz évig nem volt napirenden, sőt nem is olyan régen még sok nem magyar szülő is magyar iskolába íratta gyermekét, mert magyar nyelvismerettel biztosabbnak vélte a jövőjét. A helyzet az utóbbi egy-két évben gyökeresen megváltozott, miután Ukrajna is csatlakozott a bolognai folyamathoz, és - szakértői vélemények szerint - megfelelő felkészülés nélkül az idén bevezette a nemzetiségek, köztük a magyarok számára hátrányos emelt szintű érettségit.

A Kárpát Info hetilap legújabb számában emlékeztet rá, hogy a magyar iskolák igazgatói nem csak a csökkenő gyereklétszám miatt aggódnak, hanem azért is, mert az ukrán iskolák egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a magyar szülők számára. Az újság szerint sokan vélik úgy, hogy gyermekük csak akkor sajátítja el az államnyelvet, ha ukrán nyelven tanul.

Csernicskó István nyelvész, a kárpátaljai kétnyelvűség kutatóját, a beregszászi magyar főiskola rektorhelyettese a jelenséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott a lapnak: a kutatási tapasztalatok alapján a kárpátaljai tömbmagyarság számára az úgynevezett anyanyelv-megőrzési oktatási program a legmegfelelőbb. Ennek lényege az, hogy a képzés a kisebbség anyanyelvén folyik, ám kétnyelvű tanárok magas szinten oktatják az ukrán nyelvet és legalább egy világnyelvet - tette hozzá.

Azonban ilyen iskola gyakorlatilag nincs Kárpátalján, sőt a magyar iskolák legnagyobb részében hatástalan az ukrán nyelv oktatása. Ugyanakkor - mint mondta - az említett modellhez mégiscsak a magyar oktatási intézmények állnak a legközelebb, így ezekben kell emelni az államnyelv oktatásának színvonalát, s erre az ukrán oktatási tárca is rádöbbent.

A szakember szerint a kárpátaljai magyarság akkor őrizheti meg azonosságát és anyanyelvét, ha iskolarendszerét nem gyengíti, hanem a kor követelményeinek megfelelően átalakítja és fejleszti.