Statisztikai adatokkal kezdődött Kelemen Hunor mai, a választások első fordulóját kiértékelő sajtótájékoztatója. Elhangzott, az első fordulóban megszerzett polgármesteri mandátumok számát tekintve a 2004-es választásokhoz hasonló eredményt ért el az RMDSZ a hétvégén. Vasárnap 148 polgármester lett megválasztva, így az RMDSZ kitűzött célja – a 2004-eshez hasonló választási szereplés – eddig teljesült.
Második fordulóban az RMDSZ 78 jelöltje mérkőzik meg; az ellenfelek zömmel a PD-L, néhány esetben pedig az MPP jelöltjei. Jelenleg a második fordulóban való jó szereplés a prioritás – mondta Kelemen – hozzátéve, cél az egyelőre döntetlen 78 település körülbelül felében megszerzni a polgármesteri széket.
Bár még mindig nincsenek végleges eredmények, már tudni lehet, hogy az RMDSZ-nek körülbelül 300 tanácsosi mandátummal kevesebb jutott a 2004-es eredményekhez képest. Ami a megyei tanácsok elnöki tisztségét illeti, csak négy ilyen mandátumot – Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyéket – sikerült megszerezni a célként kitűzött öt helyett.
Szilágy megyében 1500 szavazaton múlt a siker.
Az ügyvezető elnök elmondta még, hogy az RMDSZ által megrendelt közvéleménykutatás előrejelzései pontosnak bizonyultak, ami a szavazatok eloszlását illeti: az RMDSZ a romániai magyarok szavazatainak körülbelöl 85 százalékát szerezte meg, míg az MPP-nek 15 százalékos a támogatottsága. Ezek a két szervezet közötti erőviszonyok – szögezte le Kelemen, sejtetve, hogy a jövőbeni tárgyalásokon ez az arány képezi majd a kiindulási pontot.
A helyi szintű MPP-RMDSZ együttműködést firtató újságírói kérdésre Kelemen úgy válaszolt, hogy az RMDSZ számára most a második forduló, és kiemelten Sepsiszentgyörgy, Parajd, Szatmár polgármesteri székének a megszerzése a legfontosabb; később eldöntik, mi legyen azokon a helyen, ahol a helyi tanácsban az MPP nem kerülhető meg.
Kelemen az MPP-ről és a párt elnökéről, Szász Jenőről is nyilatkozott. Elmondta, véleménye szerint az MPP most két fontos problémával szembesül: egyrészt
Szásznak meg kell magyaráznia,
polgármesteri fizetéséből hogyan szerzett az utóbbi két évben 3,2 millió eurót érő telkeket (az ügyben az Itthon, fiatalon mozgalom feljelentést is tett az Országos Integritási Ügynökségnél – szerk. megj.) Más kérdés, hogy az MPP hogyan vág neki a parlamenti választási kampánynak egy olyan elnökkel, mely elvesztette a helyhatósági választásokat – mondta.
A kampányfőnök beszélt azokról a mandátumokról is, melyeket román jelölt nyert amiatt, mert az MPP ellenjelöltet állított. Leglátványosabb ilyen eset a Szilágy megyei tanácselnöki pozíció volt: az RMDSZ jelöltjének alig 1500 szavazata hiányzott a győzelemhez, miközben az MPP jelöltje 2000 szavazatot gyűjtött be. “Az, hogy Szilágy megyének most PSD-tanácselnöke van, Szász Jenő és Orbán Viktor közös érdeme” – fogalmazott Kelemen. Ugyanez a helyzet Máramaros megyében, ahol az az MPP-nek köszönhetően a megyei tanácsban
egy mandátummal gyengült a magyar képviselet.
Kelemen az RMDSZ kudarcairól szóló beszámolót Marosvásárhellyel kezdte, ahol a jól felépített, intenzív kampány ellenére a PD-L színeiben induló Dorin Florea nyert. Kézdivásárhelyt is elveszítettük – mondta a kampányfőnök – hozzátéve, hogy bár a városban az RMDSZ sok mindent megvalósított, a választókat nem sikerült meggyőzni arról, hogy az RMDSZ jelöltjére szavazzanak.
Végül az ügyvezető elnök Kolozs megyére és Kolozsvárra is kitért, ahol véleménye szerint a 2004-es teljesítményhez képest kevesebb mandátumarány (városi tanácsban 1, megyeiben 3 mandátumot veszítettek – szerk.
megj.) nem feltétlenül az MPP számlájára írható. A területi szervezet gyenge kampányt folytatott – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az RMDSZ vezetősége azt szeretné, ha nagyon komoly önvizsgálatot tartana a Kolozs megyei szervezet a választási kampány eredményeinek fényében – adta tudtunkra magánbeszélgetés során Porcsalmi Bálint, az ügyvezető elnök tanácsadója, az országos kampánystáb tagja. Porcsalmi szerint
a kampány láthatósága igen gyenge volt
ahhoz képest, hogy milyen erőforrásokból gazdálkodtak a kolozsváriak. A területi szervezet több súlyos hibát is elkövetett: például eleve egy régi közvéleménykutatásra alapozták a stratégiájukat. A választási terv zavaros volt, az alapvető célokat nem tisztázta, a kampány maga pedig nagyon szétszórt volt, nem volt egy vezérfonala, erős üzenete; médiajelenléten kívül szinte alig történt valami látványos és meggyőző.
A megyei kampány esetében is több kifogás merült fel: a kampányszervezet csak esetlegesen működött, a megyei települések pedig kevés támogatást kaptak, hiszen minden erőforrást a városi kampányba fektettek. Ehhez képest a polgármesterjelölt László Attila feleannyi voksot kapott, mint az RMDSZ városi tanácsosi listája.
Porcsalmi elmondta még, a városban nem működött egy komoly stáb, amely hatékonyan kezelte volna a kampány több aspektusát. Operatív szinten pedig kevés kampánytapasztalattal rendelkező szemlyek vegezték a munkát. |
-9°C
Holnap 
