Az idő előrehaladtával az itt felállított szempontok is kicsit megváltoznak, de jelenleg jó alapot jelentenek arra, hogy hogyan válasszuk ki a nekünk valót. Jack 10 éve használ Linuxot, kezdetben Red Hat, Fedora volt a favorit számára, de ma már Ubuntu-t használ a megváltozott igényei miatt. Én magam Mandrake (a Mandriva elődje) fan voltam, amíg beletanultam a Linuxba, de kikacsintottam a Suse, Sulix, openBSD, BeOS (ez utóbbi kettő unix) felé is, de ma már Debiant használom.
Ez a leírás arról szól, mit válasszunk: Debian vs. Fedora vagy Ubuntu vs. Mandriva.
1.) 100% szabad szoftver vagy lehet shareware, freeware... is?
Sok ember nem is tudja, hogy létezik ez a kérdés. A legtöbben azt gondolják, hogy minden disztribúció egyformán GPL alatt jelenik meg, pedig nem minden program tartozik ez alá! A leggyakoribb, hogy kereskedelmi cégek zárt meghajtó programjait tartalmaz egy disztrib. Sok laptop vezeték nélküli hálózati meghajtója csak ilyennel működtethető. A 3D támogatás is gyakran külső termékekkel oldható meg a legjobban. Ez a felhasználó választása. Egyes disztribúciók a felhasználók kezébe úgy adják a választ, hogy megjelölik a csomagokat free és non-free jelzőkkel – ez nem az árára vonatkozik, hanem, hogy szabad vagy valamilyen nem szabad szoftverösszetevőről van szó.
Például létezik egy aldisztribúció: a Mandriva Free, amely mentes a non-free alkalmazásoktól.
A kérdés fontos, hiszen a Linux politikája, szelleme ellent mond a kereskedelmi zárt termékek használatának, de egyes eszközök csak ilyen programokkal hozhatóak működésbe, s egyes esetekben még nincs igazi alternatív megoldás egy problémára.
2.) Csomagkezelő
Általában ez az, amin az emberek elcsúsznak. RPM vs. Apt vs. dpkg vs. urpmi. Vannak, akik azt mondják, hogy nagyjából mind (mármint az rpm és az apt) azonosak: mindnek van grafikus és konzolos változata, van olyan beállítási felülete, amelyen megadhatjuk, hogy honnan töltse le a csomagokat, s ez kézzel egyszerű szövegszerkesztővel is editálható. Azonban a szakértők egyértelműen kimondják, hogy az Apt rendszer sokkal jobb a többinél. A dpkg kissé fapados megoldást nyújt kevesebb szolgáltatással. Az RPM hibája, hogy nem kezeli rendesen a függőségeket, s idővel összeszemeteli a rendszert. Átlagos felhasználónak azonban a grafikus felület tűnik fel csupán: Synaptic és GnoRPM van a két nagy rivális GUI-jaként megjelölve. A GnoRPM sajnos még nem olyan stabil. Van átjárás a kettő között: apt-rpm csomag. Azonban ha valaki igazi Apt-ot akar, akkor ez behatárolja a disztribúció választását: valamilyen Debian alapúra van szükség, mint az Ubuntu. Ha RPM-et akar, akkor valamilyen Red Hat/Fedora alapú disztrib való neki. A Mandriva az rpm egy javított változatát használja, az urpmi-t.
3.) Könyvtárszerkezet
Ez a dolog eléggé összezavarhatja az embert: sok disztribúciónál mások az alapértelmezett könyvtárak. Annak ellenére, hogy közös sztenderdekből indultak ki, mára sokan sokféleképpen szervezték át a fájlokat. Például az indicializáló könyvtár Fedora esetén /etc/rc.d/init.d Debian esetén /etc/init.d. A Linux szbványok nem írják elő, hogy bizonyos kulcsfontosságú könyvtárak hol kerüljenek elhelyezésre, s a disztribúciók nem egyeztetnek ez ügyben. Ha az ember egyhez hozzászokott, akkor gyakran futhat a „fájl nem található” hibajelzésbe a munkája során.
4.) Asztali környezet
Lehetőség van saját választásunk szerinti munkaasztal felület telepítésére, de sok felhasználó csak az operációs rendszert akarja kiválasztani és telepíteni, ez után már használni... Ebben az esetben olyan disztrib kell, ami a kedvenc felületünket tartalmazza alapértelmezettként, ha ez a Gnome, akkor Fedora a jó választás, de itt egy lista a felületet támogató rendszerekről:
http://www.gnome.org/%7Edavyd/footware.shtml
Ha a KDE az, akkor itt a lista, ami azt támogatja:
http://www.kde.org/download/distributions.php
Más felületek is vannak, Jack kedvence az Enlightenment, amely alapértelmezett a Elive és gOS disztribeknél. Ha nincs benne a disztribúciónkban a kívánt felület, akkor is lehet azt telepíteni, de sokszor nagyon körülményes lehet a függőségek feloldása, a repository (letöltési hely) megtalálása.
5.) Biztonság
Linux a legtöbb operációs rendszernél biztonságosabb, de nem minden disztribúció egyformán az. Van néhány közülük, ami kifejezetten ezt célozta meg, mint a Trustix. Valójában a biztonság azon múlik, hogy milyen jól van beállítva. De még ilyen céllal készül a Engarde Linux és Bastille Linux is.
6.) Felhasználás célja
Nem használja az ember az összes számítógépét ugyan arra a célra. Van ami multimédiás platform lesz, s van, ami szerver, vagy fejlesztőállomás. S lehet, hogy csak a weben akarunk szörfölni. Mindenre van spéci Linux. Ubuntu Server Edition vagy ott a StartCom Multimedia Edition. Egy átlagos felhasználónak (irodai, e-mail, web alkalmazás) tulajdonképpen bármilyen Linux megfelel.
7.) Hardver
Ez trükkös terület. Nem minden disztribúció támogat minden hardverelemet egyformán jól. A legjobb asztali számítógépeket támogató rendszer a PCLinuxOS. Ezt a legegyszerűbb telepíteni és a legtöbb eszközt ismeri. Vezeték nélküli hálózatokat a legjobban támogatja: Ubuntu, Mepis, és SuSE.
8.) Laptop-e?
A laptop támogatja általában a hibernációt, ami nagy kihívás a modern Linux számára. Ehhez arra van szükség, hogy a laptop és a Linux támogassa egymást. Úgy tudhatjuk ezt meg, hogy az egyik internetes keresőbe beírjuk a laptop típusát és, hogy „linux suspend”. A másik trükk a már említett vezeték nélküli hálózat, amely támogatottsága kicsit problematikus, ha nem megy automatikusan, akkor próbáljuk ki a http://wicd.sourceforge.net/ programot.
9.) Telepítés
Két út van: keresünk egy gyártót, aki feltelepített Linuxszal árúlja a számítógépeket és vele telepítettjük föl, vagy mi magunk telepítjük. Ha Ön még sosem telepített operációs rendszert, akkor se féljen, mert nem nehéz feladat. A legtöbb modern Linux rendelkezik grafikus telepítővel, s hozzá leírásokkal és súgóval. Ha csak ki szeretnénk próbálni, akkor telepítenünk sem kell, csak egy Live CD-ről bootolni – kicsit lassabb, mint az installált változat, de jó kipróbálni, hogy mennyire fogja támogatni a mi hardvereinket. Ubuntu vagy Fedora telepítése tényleg egyszerű.
10.) Közösség
Egy kicsit ezoterikusnak hat közösségről beszélni egy operációs rendsezr esetében. A Linux több, mint egy operációs rendszer, a szabadságról szól, s a közösség ezt hirdeti. A közösség azt jelenti, hogy valamilyen különleges dologhoz tartozunk. Vannak, olyanok, akik kevésbé hangsúlyozzák ezt, s sokkal inkább hagyományos kliens terméktanácsadói rendszert támogatnak.
A közösség azért fontos, mert itt kaphatunk tanácsokat problémáink megoldásában, s ha viszonozni szeretnénk ezt a szívességet, akkor mi is segíthetünk másokon. Minden disztribúciónak saját fóruma van. Ezen felül sok alkalmazásnak is saját közössége van. Másik lehetőség a kapcsolattartásra a levelező lista, amely különböző érdeklődésű és tapastaltságú felhasználóknak személyre szabott megoldást jelenthet. Teljesen ingyenes a dolog, csak olyan barkács-típusnak kell lenni hozzá. Ha nem ez a helyzet, akkor fizetnünk kell a terméktámogatásért olyan szervezeteknél, mint a SuSE, Red Hat vagy a magyar UHU-Linux. Ők megcsinálják helyettünk a nehezét.
Microsoft vagy Apple esetében nincs meg az a lehetőség, hogy akár a program készítőjével is chateljen az ember.
A Linux tulajdonképpen a választásról szól, a szabad választásról, a szabadságról. Ezt tesszük, a szabadságunkat gyakoroljuk, amikor disztribúciót választunk, s semmi sem korlátoz be. |
28°C
Holnap 
27°C
