Hát, akkor vágjunk bele. Kezdjük egyből az esélyesekkel. Nálam a két favorit Franciaország és Németország. A németek rendelkeznek a legmasszívabb csapattal, és van még egy olyan tényező, ami mellettük szól. Ugyanis nagyjából odahaza játszanak. Bár Ausztria nem Németország, de ettől még nagyon komoly szurkolói támogatásra számíthat a Nationalelf. És akkor még nem beszéltünk Joachim Löwről, a csapat fiatal edzőjéről, akivel talán ugyanúgy magukra találnak az idei Eb-n a németek, mint Klinsmannal a vb-n.

A franciák pedig szerintem azért nagy esélyesek, mert a legösszeszedettebb a csapatuk, mindenük megvan, ami egy sikerhez kell: megfelelő játékosok, minden posztra, technikailag és taktikailag nagyon felkészültek, kellően tapasztaltak is, emellett ők az egyik legjobb csapat fizikálisan.

A két nagy favorit mellett azonban nem feledkeznék meg arról a négy csapatról, akikben bármikor benne van a győzelem lehetősége: ők az olasz, a holland, a spanyol és a portugál válogatott. Közülük talán a leginkább az olaszoknak van esélyük a végső sikerre. Főleg a lelki tényezők miatt, hiszen ők azok, akik válogatott és klubszinten és hozzászoktak a nagy versenyekhez és a győzelemhez. Többször volt részük igazán kiélezett csatában, és lélektanilag ez biztosan erősíti őket.

Ennyit előzetesen az esélyekről, de fussunk neki a csoportoknak.

Az A csoportban ugye a portugálok mellett ott vannak a csehek, a svájciak és a törökök. Portugál első helyet várok: Cristiano Ronaldónak nagyon jó éve volt, ezt nem csak a BL-siker miatt mondom. A portugál válogatott szereplése lehet ugyanakkor az egyik nagy kérdése az Eb-nek. Remek játékosaik vannak, de egy kicsit melankolikus csapatnak tartom őket, akiknél általában elmarad a nagy győzelem.

A B csoportból Németország mellett meglepetésre Lengyelországot emelném ki. A lengyel lehet az, amelyik meglepetést okozhat az Eb-n. Azért ők, mert egy jó csapatuk van. Tönkre verték ellenfeleiket a selejtezőben, Leo Beenhakker mester pedig egy-egy húzásával meglepheti az ellenfeleket. Meglepetést várok tőlük, annak ellenére, hogy játéktudásban nem tartoznak a csúcsgárdák közé.

C csoport egy szóval a halálcsoport. A három nagyból így egy biztosan búcsúzik. Ez lesz talán a legérdekesebb csoport, hatalmas bizonytalansággal, hiszen bárkivel megeshet az, hogy kiesik, akár még a korábban nagy esélyesként kiemelt franciákkal is, az olaszok, a hollandok és a románok pedig pláne nem mehetnek biztosra.

A D jelű egy nagyon érdekes csoport. Itt van ugye a címvédő, nagy kérdés, hogy megismétlődhet-e újra az Otto Rehhagel-féle csoda. És itt vannak az oroszok is, egy kiváló mesterrel. Guus Hiddinket jól ismerem, egy igazi kalandor. Koreában személyesen megismertem őt, nagyra becsülöm a felkészültségét. A másik, ami az oroszok mellett szól, az, hogy a Zenit megnyerte az UEFA-kupát. Bár nem sok játékos van abból a csapatból, de ez is lehet egy nagy motiváló erő számukra, hiszen a korábbinál jobban hihetnek a sikerben az oroszok. Spanyolország az egyik nagy kedvencem, technikailag az egyik legfelkészültebb csapat, ők is esélyesek. A negyedik együttes pedig Svédország. Kell velük számolni, és nem csak Ibrahimovic miatt, hanem mert nagyon intelligens focit játszanak, kifejezetten szeretem a svédek stílusát.

Essen néhány szó a két rendező országról, hiszen az egyik fő kérdés mindig az, hogy a vendéglátók mire mennek majd. Szóval Svájc és Ausztria. Nem lesznek könnyű labdába rúgniuk, annak ellenére, hogy otthon vannak. Nem látok túl sok esélyt arra, hogy a sokáig jussanak, az sem valószínű, hogy a csoportból tovább mennek.

Azzal kezdtem, hogy nem igazán szerencsés mindig összekötni, hasonlítani az európai és a hazai futballt. Ennek ellenére kicsit másképpen, de az Eb alatt igyekszem majd néha párhuzamokat vonni a kinti események és a hazai futball között is. Ha a számokat vesszük, ott mindenképpen van, hiszen az NB I-ben is 16 csapat indult, meg az Eb-n is.

A hazai szezon előtt is mindig megy a latolgatás, hogy ki mire lehet képes, nincs ez másként az Eb-n sem. Amire viszont szeretnék „kilyukadni”, hogy a bajnokságban általában nincsenek igazán nagy meglepetések, a szezon végére megmutatkoznak az erőviszonyok, bár kétségkívül meglepetések azért vannak. Az Eb sem más tészta: én azt mondom, bár lesznek meglepetések, de a végén itt is majd győz a papírforma. Kivétel van, mint például négy éve a görögök teljesítménye, de alig hiszem, hogy az „alsóház” - az osztrákok, a svájciak vagy a románok - aligha érnek oda a végén.

Itthon az MTK és a Debrecen volt a bajnokság favoritja, és a végén oda is ért valamelyikük. Ahogy írtam, nálam a németek és a franciák a favoritok, úgy gondolom, az elvégzett munka itt is meghozza majd a gyümölcsét, ebben lehet párhuzam a hazai bajnokság és az Eb között…

Szakértőnk holnap reggel a két szombati meccs elemzésével jelentkezik.