A meghozott végzéssel a II. rendű K. Gábor, III. rendű K. Tibor, V. rendű V. Zsolt és VI. rendű M. Bélával kapcsolatban a határozatot megváltoztatta:

II. rendű K. Gábor, III. rendű K. Tibor elzárását 40-40 napra, V. rendű V. Zsolt elzárását 20 napra, VI. rendű M. Béla elzárását 15 napra enyhítette.
Egyebekben az elsőfokú bíróság végzéseit hatályában fenntartotta.

A részletekről dr. Nyakó Zsuzsanna, a megyei bíróság elnökhelyettese tájékoztatta lapunkat:
A garázdaság szabálysértése miatt Sz. István és társai eljárás alá vont személyek ellen folyamatban volt ügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság április 15. napján meghozott nem jogerős határozatával I. rendű Sz. Istvánt és IV. rendű Sz. Nándort 40–40 nap, II. rendű K. Gábort, III. rendű K. Tibort, V. rendű V. Zsoltot 50–50 nap, míg VI. rendű M. Bélát 30 nap elzárással sújtotta.

A bíróság az eljárás alá vont személyek szabálysértési őrizetének tartamát a másodfokú határozat meghozataláig, de legfeljebb 2008. április 25. napjáig meghosszabbította.

Április 12. napján 19.00 órakor a Nyíregyháza Városi Stadionban megrendezett Nyíregyháza Spartacus FC – DVTK bajnoki labdarúgó-mérkőzésen az első Nyíregyháza Spartacus gól megszerzését követően a stadion vendégszektorában I. rendű Sz. István, II. rendű K. Gábor és III. rendű K. Tibor felvettek egy, a szurkolók biztonságos elkülönítésére szolgáló kordonrácsot, és azt közösen a kerítésen át a játéktérre bedobták.
VI. rendű M. Béla a szektort elválasztó kordonrácsot felrúgva próbált meg a lezárt szektorból átmenni a vendégszektorba.

A mérkőzés végén IV. rendű Sz. Nándor a vendégszektor és a vendégkijárat közelében lévő, kerítéssel elzárt teniszpályán ordítozva az ott lévő székeket tördelni, dobálni kezdte, több széket eltört. V. rendű V. Zsolt egy kb. 50 cm magasságú, üres fém sörös hordót a teniszpálya kerítésének hajított.

IV. és V. rendű eljárás alá vont személyek cselekményüket akkor követték el, amikor a diósgyőri szurkolók nekitámadtak az ott lévő rendőri egységnek.

A végzés ellen az elkövetők és védőik jelentettek be enyhítésért fellebbezést.

A megyei bíróság a II., III., V., VI. rendű eljárás alá vont személyek és védőik enyhítésre irányuló fellebbezésének adott helyt.

Döntése indokolása szerint egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, mely szerint valamennyi elkövetővel szemben indokolt az elzárás alkalmazása.

Ugyanakkor a megyei bíróság a megjelölt személyek esetében az elzárások tartamát enyhítette egyrészt az elkövetők kedvezőnek tekinthető előéletére tekintettel. Másrészt arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság indokolatlanul értékelte a II-III. rendű terhére személy- és vagyonőr foglalkozását, hiszen e szakmájuk nem esik egy tekintetbe a rendőri hivatással, akiknek hivatali kötelezettsége mindent megtenni a bűncselekmények megakadályozása, felderítése érdekében.
Így az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben, a megyei bíróság indokolása szerint foglalkozásukat súlyosító körülményként értékelni a terhükre a cselekményükkel kapcsolatban nem lehet.

Enyhítette az V. rendű elkövető esetében is az elzárás tartamát az elkövetők cselekménye egymáshoz viszonyított súlyára is figyelemmel.
A VI. rendű elkövető magatartását értékelte legenyhébbnek a megyei bíróság, mert az ő cselekménye mind térben, mind időben jól elkülönült a többiekétől, és súlyát is jóval kisebbre értékelte a másodfokú bíróság, s enyhítő körülményként értékelte a kedvező családi és személyi körülményeit is. A végzés jogerős.