|
|
|
|
Nem mindenhol megfelelő az ivóvíz Magyarországon
|
Feltöltve: 2008-03-27 11:48 |
|
| A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte teljes egészében megoldott, a minőséggel azonban sok területen - elsősorban az Alföld déli és középső, valamint a Dunántúl déli részén - problémák vannak. Milyen veszélyes szennyezőanyagok fordulhatnak elő az ivóvízben? Csapvizet vagy ásványvizet itassunk inkább a kisgyerekekkel és a csecsemőkkel? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, de azt is megtudhatjuk, hová fordulhatunk, ha nem megfelelő a víz minősége, és hogy milyen létfontosságú ásványi anyagok találhatók a csapvízben. |
|
|
|
|
|
|
|
1,6 millió embert érintenek az ivóvízproblémák
Az ivóvízszennyező anyagok - ritka kivételtől (nitrát) eltekintve - természetes eredetűek, azaz az ivóvíz forrásaként szolgáló földtani rétegekből erednek - mondta az [origo]-nak Dr. Kádár Mihály, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés Főosztályának vezetője.
A vízszennyezők összesen 507 településen, elsősorban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya és Tolna megyében több mint 1,6 millió lakost érintenek (az összes érintett település és lakos száma a többszörös szennyező-előfordulások miatt nem azonos az egyes vízszennyezők által érintettek összegével). Az egészségügyi szempontból kritikus vízszennyezők típusait és az érintett települések listáját, valamint az ezeket ábrázoló térképeket az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatójában tekinthetik meg részletesebben.
Az arzén a legveszélyesebb szennyezőanyag
"A szennyezőanyagok közül a legsúlyosabb problémát a természetes eredetű arzénelőfordulás jelenti. Magyarországon csaknem 1,4 millió ember fogyaszt az új - az Európai Unióban elfogadott - határérték fölötti arzénkoncentrációjú vizet. Ezeken a területeken az ÁNTSZ regionális intézetei tájékoztatják a lakosságot a problémáról, ám - egy megfelelő kormányrendelet-módosítás hiányában - sajnos sokszor ez a kommunikáció még nem tökéletes" - mondta Dr. Kádár Mihály.
"Közegészségügyi szempontból különösen fontos tény, hogy az arzén az egyetlen olyan hazai ivóvízszennyző, amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy friss hazai kutatás is kimutatta: a határérték feletti mennyiség növeli a bőr- és tüdőrák, a nagyobb koncentrációk pedig még a hólyag- és veserák kockázatát. Az arzén eltávolítása megfelelő technológiával lehetséges, azonban ennek a rendszernek a kiépítése rendkívül költséges eljárás" - fejtette ki a a szakértő.
További probléma, hogy a lakosság döntő többsége (92,6%) központi elosztórendszerből kapja az ivóvizet, annak bakteriológiai minősége viszont nem minden esetben fogadható el a kötelező határértékek ismeretében. Ennek oka sokrétű lehet; így a vízműbe érkező víz minősége, a nem megfelelő módon kezelt beérkező víz, a fertőtlenítési folyamat hibája, a vízelosztó rendszer rossz állapota vagy a nem megfelelő karbantartás.
Mindezek alapján megnő annak az esélye, hogy a kórokozó mikrobák a rendszer többszörös védőgátján átjutnak, és növelik a fogyasztók fertőződésének lehetőségét. "Azok a fogyasztók, akiknél csak ilyen víz található, erről és az átmeneti időszak teendőiről joggal igényelhetnek tájékoztatást, amelyet az ÁNTSZ szakemberei végeznek" - mondta a szakember.
Hogyan mérik a határértékeket a szakemberek?
Dr. Kádár Mihálytól megtudtuk: az ivóvízben található, potenciálisan rákkeltő anyagok esetében a határértéket úgy állapítják meg a szakemberek, hogy a víz egész életen keresztül (70 évig, napi 2 liter mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb százezer fogyasztó közül egy esetében jelentsen megnövekedett rákbetegség-kockázatot. A határértékek túllépése tehát a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát jelenti, és semmiképpen sem azt, hogy biztosan kialakulnak ezek a betegségek.
2010-re minden településen megfelelő lehet az ivóvíz
A tavalyi évtől kezdődően a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elindította az Ivóvízminőség Javító Programot, amelynek keretében a vízszennyezés által érintett községek, illetve szolgáltatók pályázhatnak a probléma megoldására biztosított uniós, illetve hazai pénzügyi keretekre. A pályázati jogosultság előfeltétele, hogy a pályázó település szerepeljen az említett szennyezőkkel érintett települések listáján, és az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleményben igazolja a jogosultságot.
Az egészségügyi kormányzat álláspontja szerint a pályázatok elbírálásánál a közegészségügyi tekintetben legsúlyosabb szennyezők kiküszöbölésének kell elsőbbséget biztosítani. A jogszabályban foglalt határértékek betartása a felsorolt szennyezők tekintetében az Európai Uniós csatlakozási szerződésünkben előírt követelmény, melynek teljesítésére 2009. december 25-éig kapott az ország haladékot.
Az országban a legjobb, bár néha túlzottan klóros a fővárosi ivóvíz
"Budapest és számos környező település lakosaihoz nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű víz jut el. A vízmintavételi eredmények ugyanis azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait is. Az ÁNTSZ által végzett, az egész ország területére kiterjedő vizsgálatok szerint a fővárosi ivóvíz minősége a legjobb az országban" - mondta Dr. Kádár Mihály.
"A lakosság sokszor panaszkodik arra - folytatta a szakértő -, hogy a fővárosban túlzottan klóros az ivóvíz. Ezzel kapcsolatban azt kell elmondanom, hogy az ivóvízben lévő klór önmagában nem egészségkárosító hatású, bár kellemetlen szagot és ízt okozhat. Elsősorban a klórozási melléktermékek okozhatnak egészségkárosodást - ezek is csak tartós, több hónapos fogyasztás esetén -, de a víztisztítás esetén szigorú szabályozás van érvényben, amely megszabja ezen szennyezőanyagok határértékét."
Csecsemők és kisgyermekek vízfogyasztása
"Manapság egyre divatosabb a családok körében, hogy a csecsemőket ásványvízzel itatják a felforralt és lehűtött víz, tea helyett, sőt a tápszerek készítésénél oldószerként is ásványvizet használnak. Persze sok igazság van abban, hogy a túl sok tea elveszi a gyermek étvágyát, és kalóriafelesleget is termel, de az igazi ok valószínűleg az, hogy a szülők félnek attól, hogy a csapvíz szennyezett, és ez káros a baba egészségére. Amit az ásványvizekről - akár szénsavas, akár szénsavmentes - tudni kell, hogy valóban egészséges, üdítő ital a felnőtteknek, de nem minden fajtája ajánlott a csecsemőknek" - mondta Dr. Kádár Mihály.
A szakember szerint csecsemőkorban az előre palackozott víz nem kívánatos, kivéve azokat a vidékeket, ahol magas az ivóvíz nitrátkoncentrációja. A nitrátszennyezettség ugyanis a babáknál súlyos, hemoglobin- átalakulással járó anyagcsere-betegséghez vezethet. Szerencsére ezeken a szennyezett területeken a helyi egészségügyi hatóságok ismerik ezt a problémát, és a gyermekeknek külön palackozott vizet biztosítanak. A hatóságilag ellenőrzött víz már alkalmas tápszerhígításra, teafőzésre, illetve szomjoltásra egyaránt. Az üzletekben árusított palackos ásványvizek többnyire nem a csecsemőknek készülnek. Magasabb ásványisó-tartalmuk van - nátrium, kalcium, magnézium, mangán, szulfát stb. -, mint az a kisdedeknél megengedett. Ez természetesen a felnőttekre nem veszélyes, sőt sok esetben egészséges, azonban a kisbabák veséinek kiválasztó képessége még behatárolt. Ezért csecsemőknek mindenképpen alacsony nátrium-tartalmú (200 milligramm/liter alatti), de viszonylag közepes kálcium- és magnézium-tartalmú (30-60 mg/l) szénsavmentes ásványvizet válasszunk.
Semmiképpen ne fogyasszunk desztillált vizet!
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a desztillált vízzel történő folyadékpótlás - sóbevitel hiányában - a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmuszavarokhoz, akár szívmegálláshoz és halálhoz vezethet. Kevésbé drámaian, de ugyancsak az ionegyensúly felborulásával károsítja a szervezetet az úgynevezett desztillált vizes böjt.
A boltban kapható (ásvány)vízfajták
Magyarországon palackozott víz az ÁNTSZ honlapján található tájékoztató szerint az alábbi elnevezésekkel hozható forgalomba:
-
Természetes ásványvíz - védett felszín alatti vízrétegből származó, természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, kútból származó, eredendően szennyeződésmentes víz, összetétele és hőmérséklete állandó, legalább 500 mg/l ásványianyag- és nyomelemtartalmának köszönhetően egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.
-
Gyógyvíz - olyan természetes ásványvíz, amelynek javallat szerinti fogyasztása mellett bizonyítottan gyógyhatása van. Orvosi szakvélemény alapján a termék címkéjén feltüntetik a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat.
-
Palackozott ivóvíz - rendszeres fogyasztásra alkalmas, fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő ivóvíz.
-
Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz - olyan ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon állították elő. Dúsításnál kizárólag jogszabályban tételesen felsorolt anyagok és eljárások használhatók, maximális oldottanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2500 mg/l -t.
-
Ízesített víz - természetes és természetazonos aromaanyagokkal, koncentrátumokkal és étkezési savakkal dúsított víz. Érdemes tudni, hogy az ízesített vízre az alapanyagaként felhasznált víz minőségére, mikrobiológiai állapotára és kezelési eljárásaira vonatkozó előírások érvényesek.
A minőséggel, a palackozással és a forgalomba hozatallal kapcsolatos szigorú előírások mellett általános követelmény, hogy a különböző típusú vizek egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek. Tilos például olyan jelölések, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ízesített víz, a palackozott víz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel. Emberi megbetegedéssel kapcsolatos megelőző, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságot feltüntetni a palackokon csak - orvosi vizsgálattal alátámasztott - engedéllyel lehet - olvasható az ÁNTSZ honlapján.
Ha problémánk van az ásvány- vagy a csapvízzel, hová fordulhatunk?
Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelmények egységesek, függetlenül attól, hogy palackozott vagy vezetékes vízről van szó, kezelik vagy kezelés nélkül továbbítják a fogyasztóknak. Érdemes kikérni lakóhelyünk (vezetékes) ivóvízének minőségére és egészségre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat, főleg ha beteg, allergiás illetve kisbaba van a családban. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak, a csapvíz minőségéről például a helyi vízművek üzemeltetői, a víz egészségre gyakorolt hatásáról pedig az ÁNTSZ városi vagy megyei intézetei adnak felvilágosítást. Ha az ivóvíz minőségével kapcsolatban bármi gyanúsat észlelünk, haladéktalanul járjunk utána. Ha rozsdás a víz, nézessük meg vízvezetékünket; ha nem otthon van a hiba, értesítsük a vízműveket. Jelentsük vízműnél, a palackos víz forgalmazójánál, gyártójánál a gyanús, szokásostól eltérő ízt, színt, szagot. Amennyiben megbetegedésre gyanakszunk, feltétlenül és haladéktalanul az ÁNTSZ regionális intézeteit értesítsük.
Az ÁNTSZ honlapján szintén megtalálható az összes engedélyezett ásványvíz és gyógyvíz listája is. A palackozott vizek egyébként élelmiszernek minősülnek, probléma esetén - a jogszabály értelmében - az élelmiszer-ellenőrző hatóságokhoz fordulhatunk, így a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomáshoz, az ÁNTSZ megyei és városi intézeteihez, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez.
Vannak-e olyan ásványi anyagok, amelyek bevitelében az ivóvíz egészségügyi jelentősége számottevő?
A kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás mellett a szervezet anyagcseréjében szerepet játszó ásványianyag- és nyomelem-utánpótlás általában teljes mértékben biztosított. Ennek hiányában azonban az ivóvízzel (vagy ásványvízzel) bevitt ásványi anyagok jelentősége megnő. Így például a nem kielégítő mennyiségű tej- és tejtermékfogyasztásnál a vízzel bevitt kalcium fiziológiai hiányt pótol. Bizonyos életkori csoportok körében még a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is kimutatható egyes ásványi anyagok vízzel történő bevitelének jelentősége. Egyes esetekben azonban - lásd jód- vas- vagy fluoridpótlás - így is szükség lehet táplálék-kiegészítő készítmények használatára. Az ivóvizek minimális ásványianyag-tartalmát az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján szabályozzák és állítják össze az Unió országaiban.
|
| Ossza meg ezt a hírt ismerőseivel: |
|
|
|
| mégtöbb hír >> |
eszaon/egeszseg.origo.hu |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
Milliárdos támogatások |
|
Az Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék, míg Budapesten és Pest megyében 10 százalék vissza nem térítendő támogatást adhat beruházásokhoz a kormány egyedi döntéssel.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| | | |
16°C
Holnap 
