A saját nemhez való vonzódás lehet genetikailag öröklött hajlam, kisebbségi komplexusokból eredő "menekülő kiút”, de nem ritka az anyagi érdekekből folytatott cselekvés sem.
Tapasztalatok szerint, a nők jelentős része a saját nemükkel való kapcsolatuk ellenére sem mondják magukat leszbikusoknak. Ehelyett inkább a biszexuális fogalmat választják.
Természetesen egy leszbikus szexuális kapcsolat is személyek közötti kapcsolat révén teremtődik. A heteroszexuális, a leszbikus és a férfi homoszexuális kapcsolat is részben hasonló problémákkal "küzd". Azaz legyen bármilyen kapcsolatról szó, megoldásra váró problémák, öröm, vonzódás, közös jövő... stb. mind-mind fellelhető. Az emberi kapcsolat, szerelem, szexuális kapcsolat tehát a nemi identitástól alapvetően független. Emberekről van szó, nő, s férfi egyaránt szeretetre, s társra vágyik. Mindezt természetesen megnehezíti, hogy míg a hetero kapcsolatok esetén bárhol, bármikor megfoghatják például egymás kezét, vagy éppen egy csókot adhat szerelmének, addig a leszbikus, s főleg a homoszexuális férfiak esetében ez jórészt felvállalhatatlan.
Bár a heteroszexuális férfiak és a heteroszexuális nők egyaránt - az idő teltével - könnyebben elfogadják az egynemű kapcsolatokat. Ugyanakkor vitathatatlan: a leszbikusokat sokkal "jobban" tolerálják, mint a férfi homoszexuálisokat. Éppen ezért, a leszbikusságot, illetve magát a fogalmat sokkal "lazábban" kezelik, ellenben a homoszexualitással.
A szexuális szabadság a társadalom része, s hozzátartozik a mai világhoz. Ám mindehhez még sok idő kell....
|