A biszfenol-A (BPA) nevű szintetikus vegyületet elterjedten alkalmazzák a többször is használható műanyagkulacsok és más élelmiszeripari termékek csomagolóanyagaként, az emberi egészségre gyakorolt hatásairól azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű klinikai információ. Az ösztrogénhez hasonló kémiai szerkezetű vegyülettel eddig elvégzett állatkísérletek szerint azonban a szer károsan befolyásolhatja a belsőelválasztású mirigyek működését, ezen keresztül pedig a hormonháztartást. Emiatt egyre több kutató feltételezi, hogy a vegyület az emberi egészség szempontjából sem tekinthető teljesen ártalmatlannak.

Scott Belcher és munkatársai a Toxicology Letters című szakfolyóirat január 30-ai számában közölt tanulmányukban azt feszegetik, hogy a polikarbonátokból készült műanyagüvegek használata során ki vagyunk-e téve annak a veszélynek, hogy a biszfenol-A a szervezetünkbe kerüljön. A korábbi kutatási eredmények ugyanis azt mutatták, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek súrolása, tisztítása vagy melegítése során kioldódhat az üveg falában ez a vegyület. A kutatócsoport ezúttal egyforma márkájú, használt és újonnan gyártott flakonokat hasonlított össze egymással, amelyeket hét napon keresztül teszteltek olyan körülmények között, ahogyan például kirándulás vagy hegymászás közben használjuk ezeket. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor hideg vagy langyos vizet tettek az üvegekbe, akkor a régi és az új üvegekből is egyforma mennyiségű - óránként 0,2-0,8 nanogramm - BPA szivárgott ki egyforma sebességgel, amikor azonban rövid időre forrásban lévő vízzel töltötték fel ugyanazokat az üvegeket, a kiszivárgó BPA mennyisége óránként 8-32 nanogrammnyira emelkedett, és ez egyes esetekben akár 55-ször is gyorsabb sebességgel áramlott be a folyadékokba - olvasható az egyetem honlapján közzétett sajtóközleményben.

Belcher az eredmények kapcsán hangsúlyozta, hogy bár egyelőre nem tisztázott az a mennyiség, amelyben a BPA az emberi szervezetbe jutva már károsan befolyásolhatja egészségünket, szerinte mégis jobb az óvatosság, így érdemes lehet újra átgondolnunk a BPA-t tartalmazó polikarbonát flakonokkal kapcsolatos használati szokásainkat.

Az ösztrogénhez hasonló szerkezetű vegyületek egyébként természetes formában is előfordulnak például egyes növényekben (ún. fitoösztrogének), többek között a szójában is: egy nemrég publikált amerikai tanulmány előzetes eredményei szerint a rendszeres szójafogyasztás is csökkentheti a spermiumszámot, aminek hátterében a fitoösztrogének közé tartozó izoflavonokat sejtik, ezt azonban egyelőre nem erősítették meg a nagyobb mintaszámmal végzett felmérések adatai.