A Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott új technika segítségével az orvosok molekuláris szinten lejátszódó folyamatokat vizsgálhatnak daganatos, illetve egészséges sejtekben is.

Pontosan azonosítható daganatos sejtek

A módszer óriási előnye az eddig használt képalkotó eljárásokhoz - pozitron-emissziós- tomográfia (PET), mágneses-rezonancia vizsgálat (MRI) és különböző fluoreszcens technikák - képest, hogy segítségével az élő szövetben akár 20-30 különböző biokémiai folyamat is egyszerre lesz vizsgálható, így egy szervezetben akár többféle daganatos és egészséges sejt egyidejű vizsgálata lehetővé válhat a jövőben - mondta Dr. Sam Gambhir, a kutatócsoport vezetője. Az új módszerrel történő mérés sokkal hosszabb időskálájú és mélyrehatóbb, mint az eddig használt eljárások, ezért egy rosszindulatú daganat többféle sejttípusa, azok eltérő  tulajdonságai és pontos elhelyezkedésük is megállapíthatóvá válhat, szinte azonnal, a sebészeti eljárás közben. A tumoros betegek műtéteinél így nem kellene az orvosnak várnia a szövettani vizsgálatok eredményére az operáció folytatásához.

Kémiai módszer az új eljárás alapja

Az új molekuláris képalkotó eljárás alapja egy kémiai analizáló módszer, az ún. Raman-spektroszkópia. A technika eddigi, állatkísérletekben való alkalmazása során közvetlenül a vizsgálat előtt arany-, illetve ezüsztszemcsék juttattak a kutatók. Ezekhez az apró részecskékhez - a beadás előtt - olyan antitestek (ellenanyagok) köthetők, amelyek specifikusan hozzákötik őket a vizsgálni kívánt daganatos vagy egészséges sejtből származó, vagy annak felszínén található különböző molekulákhoz.

Ezután lézerfénnyel világítják meg a vizsgálni kívánt szöveteket, majd egy speciális mikroszkópba épített kémiai érzékelővel - ez az ún. Raman-mikroszkóp - gyűjtik össze a mintából érkező adatokat, spektrumösszetevőket, melyek az adott fehérjék működésétől függően különbözőek lesznek, így apróbb molekuláris változások is követhetővé válnak a tumoros sejtekben is. "A módszer tehát tulajdonképpen arra is alkalmas, hogy egy-egy sejt molekuláris ujjlenyomatát, vagyis a csak rá jellemző anyagcsere-jellemzőket meghatározza" - emelte ki a módszer hatékonyságával kapcsolatban Dr. Gambhir.

A kutatócsoport jelenleg egereken fejezte be az új eszköz hatékonyságának vizsgálatát, de a közeli tervekben szerepel a humán alkalmazás lehetőségeinek vizsgálata is, elsőként a vastagbéldaganatok felderítésében.

A cikk alapjául szolgáló eredeti közlemény a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai szakmai folyóirat március 31-i számában jelent meg.