A könny olyan, több összetevőből álló folyadék, amelyet a szemgolyó környékén található különböző könnymirigyek termelnek. Pislogáskor a szemhéjak egyenletesen eloszlatják, így a könny egy vékony, komplex struktúrával bíró, filmszerű réteget képez a szem felszínén; a feleslegessé vált könnymennyiség vékony csatornákon keresztül vezetődik el az orrüreg felé.

A könnyfilmet három réteg építi fel: egy külső lipidréteg, egy középső vizes és egy belső, ún. mucinózus réteg. A zsírsavakból álló lipidréteg elsődleges feladata a szem védelme, és a középső, vizes réteg párolgásának a megakadályozása. A vizes fázis biztosítja többek között a szaruhártya oxigénellátását, illetve a szem felszínének nedvesen tartását (ez utóbbiban a mucinréteg is aktívan részt vesz). A könny mucinrétege rögzíti a vizes könnyfilmet a szem hámjához, egyúttal nedvesen tartja a szaru- és kötőhártyát (a pislogás miatt fontos, hogy a szaruhártya kellően síkos legyen). A mucin feladata emellett a sima optikai felszín biztosítása is. Ha idegentest kerül a szembe, azt szintén a mucinréteg veszi körül, ezáltal a szaruhártya jó esetben megóvható a komolyabb sérülésektől.

A megfelelő látás biztosításához szükséges könnytermelés percenként 1-2 mikroliter, ami naponta összesen 1-3 millilitert tesz ki. A könnyeket keletkezésük alapján háromféle csoportba oszthatjuk: az első csoportba tartoznak a szaruhártyát nedvesen tartó, folyamatosan termelődő könnyek, amelyek a könnyfilmet alkotják. A második típusba tartoznak a reflexszerűen termelődő könnyek, amelyek olyankor képződnek nagyobb mennyiségben, ha idegentest vagy más, a szemet irritáló szennyező anyag jut a szembe: a könnyek feladata ekkor az, hogy kimossák a szemből a káros anyagokat. A harmadik csoportba a síráskor keletkező, "patakzó" könnyek tartoznak. Ezek az erős - de nem feltétlenül negatív - érzelmi reakciót kiváltó élmények vagy fizikai fájdalom hatására képződnek; kémiai összetételük eltér a szaruhártya nedvesen tartását szolgáló könnyekétől, mivel megnő bennük a víztartalom és néhány fehérje (hormon) mennyisége is.

A könnyfilmben található oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a nátrium- és a kloridionok, ezeknél nagyobb koncentrációban vannak jelen a kálium-, a mangán- és a hidrokarbonát-ionok, a fehérjék közül pedig a kórokozók elleni védekezésben fontos szerepet játszó antitestek (immunglobulinok), az antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező lizozim, továbbá a laktoferrin, a lipokain és a lakritin.

A könny termelését negatívan befolyásoló tényezők

A könnytermelés csökkenése az esetek egy részében a normális öregedési folyamat részeként jelentkezik, de a könnytermelő mirigyek megbetegedése vagy a szemhéj szélének gyulladása is okozhat ilyen problémát. A szemfelszín kisebb vagy nagyobb fokú szárazsága azonban fiatalabb korban is felléphet, amiben elsősorban a nem megfelelő környezeti tényezők játszanak szerepet: ilyen lehet a túl száraz, meleg, légkondicionált helység, a szél, a cigarettafüst, továbbá a hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka és a kontaktlencse viselése. Enyhébb esetben egyszerű szemfáradtságról beszélünk, amely a kiváltó okok megszüntetésével együtt többnyire elmúlik, és csak akkor érdemes orvoshoz fordulnunk, ha a körülmények - például a munkánkból kifolyólag - nem teszik lehetővé, hogy változtassunk életmódunkon.

A jelenség kezelésére igényeinktől függően többféle szemcsepp is rendelkezésre áll, amelyeket a háziorvossal vagy a szemész szakorvossal történő konzultációt követően rendszeresen alkalmazhatunk a tünetek enyhítésére. Ha a panaszok hosszabb időn át fennállnak, de mégsem teszünk semmit a kiváltó okok megszüntetése érdekében, akkor idővel szemszárazság alakulhat ki: a szemfáradtságot követő állapot viszkető, szúró, égető érzéssel, homályos látással, túlzott fényérzékenységgel és a szem kivörösödésével járhat együtt, ezért ebben az esetben már mindenképp javasolt az orvosi kezelés is.

Mitől fárad el a szemünk?

A szemfáradtság elsődleges okai között egyértelműen a modern életvitellel együtt járó tényezőket kell kiemelnünk: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes. A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó legfőbb tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, könyvolvasás közben már csak nagyjából tízszer, a monitor előtt pedig mindössze nyolcszor. A percenkénti kevesebb pislogás negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát, aminek oka, hogy a szaruhártya megfelelő nedvességét biztosító könnyfilm egyensúlya megbomlik.

A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan életmódbeli tényezők, mint a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélkül történő TV-nézés, a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő. A szemfáradtság a fentiektől eltérő okokból is kialakulhat, például ha valakinél nem termelődik elegendő mennyiségű könny: a szaruhártya túlzott szárazsága folyamatosan kellemetlen érzést okoz, ami átmenetileg a látás minőségét is ronthatja. A szemfáradtság megelőzése érdekében próbáljuk meg minél inkább elkerülni az imént felsorolt kiváltó okokat, ha pedig ez nem lehetséges, akkor a megfelelő szemcseppek alkalmazása jelenthet megoldást. Ez utóbbi esetben kérjük háziorvosunk vagy egy szemész szakorvos tanácsát.