Az allergia nem más, mint a szervezet túlérzékenységi reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek hasonló mennyiségben és hasonló körülmények között más emberekre teljesen veszélytelenek. Nem tudni miért, de bizonyos lakásokban tüsszögő-rohama lesz valakinek, mások életétet pedig egy kellemesnek hitt erdei séta keseríti meg váratlanul. A háttérben ilyenkor valószínűleg valamilyen allergiás tünetet kiváltó anyag – virágpor, állatszőr, gombaspóra, por – áll. Nincs jó hírünk: februártól ugyanis „hivatalosan” beindult az allergiaszezon. Ekkor szórja az első polleneit a közepesen allergén mogyoró. Néhány hét múlva ezt követi a kőris és a fűz, majd a rendkívül agresszív nyír. A szezon ráadásul évről évre előbb kezdődik, a meleg miatt egyre korábban borulnak virágba az említett növények. A levegőből pedig lehetetlenség kiszűrni a káros anyagokat.
„A februári szezonindítás után a nyár és a kora ősz a legkeményebb és a legtöbb embert érintő időszak” – mondja Csajbók Réka fül-orr-gégész, allergológus. Ekkor virágoznak a gyomfélék: a parlagfű, a fekete üröm, a lándzsás útifű. A tüsszögéssel, könnyezéssel, szemviszketéssel járó panaszok a lakosság mintegy negyedét érintik, persze nem azonos mértékben. Van, aki nem is jut el orvoshoz, mert enyhék a tünetei, s semmilyen kezelésre nem szorul. Mások már februártól folyamatosan orvosságot szednek. Csajbók Réka szerint az allergiára való hajlam örökölhető, igaz, a betegség kialakulásában a környezet is szerepet játszik. A legjobb védelem a megelőzés. A hat hónapos korukig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők például ritkán lesznek betegek, főleg ha dohányfüst mente és viszonylag tiszta környezetben nőnek fel. Ezek mind rizikófaktorok az allergia kialakulásánál.
A már kialakult betegségnél két dologra kell figyelni a szakember szerint: egyrészt elkerülni a kiváltó okot, ami néha nagyon nehéz. Pollenszezonban csukott ablaknál kell aludni és autózni, szellőztetni pedig kora hajnalban érdemes. „Szezonban az allergiás beteg inkább menjen hegyekbe vagy tengerpart mellé, ha teheti. Arcát és haját mossa gyakrabban, nyáron hordjon napszemüveget” – mondja Csajbók Réka. Az ágyneműt, a huzatokat, a szőnyegeket, a ruhákat és a plüssjátékokat is rendszeresen mosni kell. Az említett tennivalók mellett fontos a gyógyszeres kezelés. Ezt csak orvos ajánlhatja, vele kell egyeztetni a megfelelő terápiáról. Léteznek orrsprayk, tabletták és szemcseppek, amelyeket már a szezon beindulta előtt érdemes használni. „A parlagfű például már júliusban szórja polleneit, csak kisebb mennyiségben. Enyhébb reakciót már ez is kiválthat, s bár a tünet még elviselhető, a nyálkahártyák már begyulladnak” – magyarázza az allergológus.
Allergia és asztma
Az allergia azt jelenti, hogy a szervezet olyan anyagokra reagál, amelyeket normális esetben észre sem kellene vennie. Tehát nem gyenge az immunrendszer, hanem a szabályozása siklott ki és túlreagál dolgokat. Ha ez a felső légutakat érinti, szénanáthának hívjuk. Az alsó légutakban (tüdőben) jelentkező panasz az allergiás asztma. Tünete a köhögés, a fulladás, a sípoló légzés, melyek terhelése vagy éjszaka-hajnalban jelentkeznek. Az asztmának van nem allergiás formája is. Ilyenkor a szakemberek sem tudják megmondani, hogy mi a kiváltó ok. (címlapfotó: jelesnapok.neumann-haz.hu) |
16°C
Holnap 
