A legtöbb túlsúlyos ember zsírfeleslege vagy a hastájékon koncentrálódik (ezt zsigeri, idegen szóval viszcerális zsírnak nevezik), vagy a csípőn és a combokon (bőr alatti vagy szubkután zsírréteg). Jó ideje ismert, hogy a kétféle - "alma", illetve "körte" típusú - hízás közül a hastájékon lerakódó zsírszövetek a veszélyesebbek: akinek komolyabb hasi zsírfeleslege van, az sokkal inkább hajlamos a cukorbetegségre, a különféle szívbetegségekre és más rendellenességekre, mint az, akinek inkább bőr alatti zsírpárnái vannak. Kézenfekvő a kérdés, hogy vajon a kétféle zsírpárnát felépítő szövet különbözik, vagy csak azok testen belüli helyzete számít?

Ezt a kérdést szerette volna körüljárni C. Ronald Kahn, a bostoni Joslin Diabetes Központ igazgatója és kollégái. Kísérletsorozatukban zsírszövet- beültetést végeztek 42 jó húsban lévő, egészséges egérben. Az egereket négy csoportra osztották, amelyeken más-más beavatkozásokat végeztek. Az első csoportnak zsigeri, a másodiknak bőr alatti zsírt ültettek be a hasfalára, a harmadik és negyedik csoportban pedig a fartájékra ültettek be zsigeri, illetve bőr alatti zsírszöveteket. Tizenhárom állatot szintén megoperáltak, de nem ültettek be nekik zsírszövetet - ez volt a kontrollcsoport.

A beavatkozás után valamennyi egér folyamatosan gyarapodott. A hízás mértékében azonban a kutatók meglepő különbségeket figyeltek meg: azok az egerek, amelyeknek a hasába ültettek be bőr alatti zsírszövetet, 40%-kal kevesebbet híztak, mint a kontrollcsoport, továbbá jobbak voltak a vércukor- és az inzulinszintértékeik is. Azok az egerek, amelyeknek a farába ültették a bőr alatti zsírt, szintén jobban jártak, mint a kontroll egerek, bár nem annyival, mint az első csoport. A legrosszabbul azok az egerek jártak, amelyeknek a hasüregébe ültették a zsigerekből származó szöveteket - számoltak be a kutatók a Cell Metabolism c. szaklapban. Az egerek boncolása megerősítette, hogy az átültetett zsírszövet minden vizsgált állatban a helyén maradt.

Az eredmények azt sugallják, hogy a bőr alatti zsírnak valamilyen okból kedvező, a zsigeri zsírszöveteknek pedig kedvezőtlen élettani hatása van - nyilatkozta Richard Bergman, a Dél-Kalifornia Egyetem cukorbetegséggel és elhízással foglalkozó kutatója. A bőr alatti zsírfelesleg és a kedvező inzulinszint közt korábban már több esetben is sikerült korrelációt kimutatni (embereknél), azonban a mostanihoz hasonló, kellően átfogó vizsgálatra eddig még nem volt példa.

Bergman professzor számára az eredmény annyira meglepő, hogy mindenképpen szeretne további bizonyítékokat látni, különösen arról a “mágikus faktorról", amely megmagyarázhatná a bőr alatt elhelyezkedő zsírpárnák kedvező élettani hatását.