A kétszer nyolc hétig tartó táplálkozási tesztben középkorú, átlagos testsúlyú férfi és női önkéntesek vettek részt. A vizsgálat azért vett igénybe kétszer nyolc hetet, mert a kutatócsoport célja az volt, hogy valamennyi tesztalany mindkét étkezési formát kipróbálja: így minden résztvevő önmaga kontrolljaként működött, hiszen mindenkinek a saját megfelelő leleteivel vethették össze a vizsgálat kétféle részében kapott értékeket.

Az egyik étkezési menetrendben az alanyok a testsúlyuk fenntartásához szükséges teljes kalóriamennyiséget napi egy étkezés formájában fogyasztották el, míg a másik ütemezés szerint ugyanezt a kalóriaadagot három étkezésre bontva vették magukhoz. A szerzők - David Baer és William Rumpler fiziológus, illetve Mark Mattson idegtudós - első tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy a napi egy étkezéses menetrend legfeljebb átmenetileg tartható fenn, ha egészségünket védeni akarjuk. Az "egyszer evők" teljes koleszterinszintje, az alacsony sűrűségű lipoproteinben (LDL-ben) szállított "rossz" típusú koleszterin mennyisége és a vérnyomása is kimutathatóan magasabb volt ahhoz képest, mint amikor ugyanazok a személyek "háromszor evők" voltak. A szív- és érrendszeri veszélytényezők annak ellenére emelkedtek, hogy mindeközben az "egyszer evők" némiképp lefogytak, és testzsírtartalékaik is kissé apadtak saját "háromszor evő" állapotukhoz képest - olvasható a Sciencedaily weboldalán.

További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egyszer evőként nemcsak hogy magasabb értéket vett fel a résztvevők reggeli, éhgyomri vércukorszintje, de az étkezéseket követően is kifejezettebb mértékben és tartósabban emelkedett meg a vércukorszintjük, továbbá nagyobb késéssel reagáltak a saját maguk által termelt inzulinra, mint háromszor evőként. Ez utóbbi eredmények feltehetően összefüggenek, hiszen az inzulin a felelős a megemelkedett vércukorérték helyreállításáért.