A B12-vitaminhiányos vérszegénység kialakulása
A B12-vitaminhiányt vészes vérszegénységnek, orvosi szóval anémia perniciózának nevezik. A vitamin hosszú időn át fennálló hiánya miatt hibás vörösvértestek képződnek, amelyek részben már a csontvelőben elpusztulnak, ezen kívül a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződése is zavart szenved. A számos anyagcsere-folyamatban résztvevő vitamin hiánya esetén minden szövet károsodik, vérszegénység lép fel, továbbá idegrendszeri tünetek, érzés és járászavar, feledékenység és levertség jelentkezik (ez utóbbiak a vitamin elágazó láncú zsírsav-anyagcserében játszott szerepe miatt jelennek meg).
A B12-vitaminhiányos vérszegénység lassan alakul ki, így a betegek hozzászoknak, a tünetek pedig csak a vérszegénység előrehaladott formájában jelentkeznek (a főbb tünetek közé tartozik a kimerültség, a légszomj, a szédülés, a sápadtság és a szapora szívverés). A gyomor-bélrendszer nyálkahártyájának rendellenességei ezen kívül szájnyálkahártya- és nyelvgyulladást (égő, pirosas nyelv), illetve ínyvérzést okozhatnak. A gyors kialakulású vérvesztéses vérszegénységnél már sokkal kisebb vörösvértestszám-csökkenés is jelentősebb tünetekkel jár.
A B12-vitaminhiány legfőbb oka a B12-vitamin felszívódási zavara: a gyomornyálkahártyában termelődik az intrinsic faktor nevű fehérje, amely ahhoz szükséges, hogy a B12-vitamin fel tudjon szívódni a vékonybél csípőbél (íleum) nevű részéből. Az intrinsic faktor hiányát egyaránt okozhatja a gyomor alsó felének sorvadással járó krónikus gyulladása, bizonyos bélparaziták jelenléte, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség bélrendszeri szövődményei, bizonyos gyógyszerek, illetve a gyomor sebészeti eltávolítása. A probléma jóval ritkábban alakul ki vitaminhiányos táplálkozás következményeként: az elégtelen B12-vitaminfelvétel jellemzően a szigorú vegetáriánusok betegsége, akik nem fogyasztanak semmilyen állati eredetű élelmiszert és kizárólag növényi táplálékon élnek (a B12-vitaminhiány mellett náluk jellemző a vashiány is).
A B12-vitaminhiányos vérszegénység kezelése
A B12-vitaminszükségletet a szervezet csak állati eredetű táplálékból tudja fedezni. B12-vitaminhiányos táplálkozás esetén az étrend fehérje- és energiadús; tej, tejtermékek, tojás, valamint húsok és halak fogyasztásával megszüntethető a betegség. Ha a beteg elzárkózik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásától, akkor B12-vitamint tartalmazó étrendkiegészítők szedésére van szükség. Az intrinsic faktor hiánya esetén mesterségesen kell pótolni a B12-vitamint, például injekció formájában, egy életen át. A vitaminhiányos vérszegénység esetén megnövekszik a szervezet vas igénye is: ekkor C-vitamin szedése is javasolt, mivel ez segíti a vas felszívódását.
A folsavhiányos vérszegénység kialakulása
A folsav (folát) nélkülözhetetlen szerepet játszik a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződésében, a gyomor-bél traktus és a szájnyálkahártya épségben tartásában. Vízben oldódó, hőérzékeny vitamin, sütés, főzés, tartósítás hatására elbomlik. Folsavhiány esetén vérszegénység, nyelvgyulladás és gyomor-bélrendszeri zavarok alakulnak ki. A terhesség első három hónapjában szintén elengedhetetlen a folsav jelenléte, mivel alapvető szerepet tölt be a fejlődő magzat gerincét lezáró folyamatban.
A folsavhiányos vérszegénység lehetséges okai
A lehetséges okok közé tartoznak a csökkent vitaminfelszívódást okozó betegségek, például a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), a Crohn-betegség vagy a lisztérzékenység. Az alapbetegség kezelése során megszüntethető a vitaminhiány. Szintén vérszegénység alakulhat ki bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, valamint akkor, ha hirtelen megnövekszik a szervezet tápanyagigénye, például terhesség esetén. További lehetséges okok az ún. krónikus hemolitikus anémia (a vörösvértestek szétesése annak következtében, hogy a szervezet ellenanyagokat kezd termelni saját vörösvértestjei ellen), a hámló bőrgyulladás (exfoliatív dermatitisz), illetve a fokozott vérveszteség, például a dialízises kezelés során. A folsavhiány okozta vérszegénység tünetei lassan alakulnak ki és kezdetben enyhék (pl. gyengeség, fáradtság, sápadt bőr); a vitaminhiány oka a folsav vérszintjének meghatározásával és egyéb vizsgálatokkal mutatható ki.
A folsav a legtöbb növényi és állati eredetű élelmiszerben megtalálható, a folsavhiányos vérszegénység oka a legtöbb esetben mégis az elégtelen mennyiségű napi vitaminfelvétel. A betegség gyakrabban fordul elő anorexiás és daganatos betegeknél, idősebb embereknél, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztóknál, valamint alkoholistáknál. A rendszeresen túlzott mennyiségű alkoholt fogyasztók folsavhiányos (egyoldalú) táplálkozása mellett az alkohol még tovább csökkenti a folsavszintet. A tömény italokat fogyasztóknál jellemzőbb a vérszegénység, a sörivóknál viszont kevésbé, mivel a sör folsavat is tartalmaz.
A folsavhiányos vérszegénység kezelése
A gyógyszeres kezelés mellett javasolt a folsavraktárak feltöltése és a folsavban gazdag étrend. Amennyiben a felszívódási zavar nem szüntethető meg, napi egy tablettával érdemes pótolni a vitamint, amit egy életen keresztül szedni kell.
Táplálkozási eredetű folsavhiányban minél több friss zöldséget (például brokkoli, spárga, paraj, paradicsom, cékla), gyümölcsöket (főleg citrusféléket), belsőségeket, gabonaféléket, tésztákat, kenyereket, olajos magvakat és dióféléket kell fogyasztani. Az élesztőben szintén nagy a folsavtartalom, és a rosszabbul hasznosítható táplálékokból (pl. káposzta, búzacsíra) is felszívódik a folsav 30-50 százaléka.
|
-4°C
Holnap 
-6°C
