Miért csípnek a rovarok?

Sokan irtóznak, félnek a rovaroktól, pedig csak kis hányaduk képes valóban megcsípni az embert. Amikor a csípés önvédelemből történik, mérgüket beleeresztik az áldozatukba, ha azonban ezt táplálkozási céllal teszik, akkor nem bocsátanak ki méreganyagot. A legtöbb, Európában honos rovar nem okoz komolyabb betegségeket, kivéve az élősködő kullancsfajokat.

Hazánkban a méh- és darázscsípés a leggyakoribb

A darázs, a méh, a lódarázs csípéskor mérget fecskendez a szervezetünkbe, és ezzel körülbelül két napig tartó helyi fájdalmat okoznak, amelyet legtöbbször bőrpír és duzzanat kísér. A méhek a csípéshez a potorhuk végén található, méregzsákkal rendelkező fullánkjukat használják. A támadás során a fullánk a méregzacskóval együtt kiszakad a méh testéből, a rovar emiatt elpusztul. Éppen ezért a méh csak védekezésből, végveszélyben támad. Ilyen eset lehet, ha veszélyben érzi otthonát, táplálékát, életét. A darazsak ezzel szemben szúrásuk során sokkal ritkábban vesztik el fullánkjukat, így egy darázs - szemben a méhekkel - többször is támadhat és "csíphet".

A méh- és darázscsípés rögtön fájdalommal jár, vörös, duzzadt, és mintegy 1 centiméter átmérőjű területet hagy maga után. Néhány emberben a csípés átmérője 5 centiméterre vagy még nagyobbra is megnőhet a következő 2-3 napban. Ezt a duzzanatot gyakran keverik össze fertőzéssel, holott a méhcsípést követő fertőződés ritka. A csípések otthoni ellátásánál általában elegendő, ha enyhítjük a fájdalmat, csillapítjuk a viszketést és megelőzzük az elfertőződést.

Miért viszket a szúnyogcsípés helye?

Sok más rovar, például a hangya és a szúnyog, illetve néhány pókszabású is képes marni. Ezek a rovarcsípések azonban inkább kellemetlenek mint súlyosak, így otthon is könnyen kezelhetők, a már említett súlyosabb méh- illetve darázscsípésekhez hasonlóan.

A nagyon gyakori szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok - mivel a hímek nem szívnak vért - szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük. Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog véralvadásgátló (antikoaguláns) anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe került idegen fehérjéket, és beindul az 1-es típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció: ennek lényege, hogy a "betolakodó", vagyis az idegen fehérje mielőbb eltávolításra kerüljön a szervezetből. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag, ami elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén. A hisztamin mindemellett erős szövetizgató hatással is bír, amelynek hatására az érpályából folyadék áramlik a szúrás helyére: ez vezet a későbbi duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketni kezd a szúrás helye. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.

Hogyan kezeljük a csípéseket?

Az alábbi tanácsokat részben Dr. Hanyecz Vince háziorvos segítségével állítottuk össze.

• A legelső és legfontosabb teendő, hogy kíséreljük meg megtalálni a rovart, amely a csípés után valószínűleg elpusztult, hogy megtudjuk, esetleg méh vagy darázs volt-e. Ha a fullánk jól látható, távolítsuk el csipesszel, sterilizált tűvel, vagy tiszta körömmel.

• A csípést semmiképpen ne nyomkodjuk, mert a váladék egyre mélyebbre hatol a bőrben!

• Ha a csípés a szájban történt, szopogassunk jeget a nyelv megduzzadásának csökkentésére, amíg a kórházba érünk. (Ha csak egy csípés ért minket és jól vagyunk, elláthatjuk magunkat otthon is.)

• Szúnyogcsípés esetén használjunk viszketés elleni, antihisztamin-tartalmú krémet, kölnit vagy tiszta alkoholt, hogy a viszketést csökkentsük. Ezután ismételjük meg a kezelést szükség szerint. (Ha nem vakaródzunk, akkor a viszketés és a duzzanat rendszerint fél óra alatt megszűnik.)

• Méh- és hangyacsípés esetén óvatosan tisztítsuk meg vízzel vagy gyenge lúgos oldattal (szódabikarbóna vagy szalmiákszesz) a marás okozta sebet és kerüljük a bőr dörzsölését.

• Darázscsípés esetén gyenge savas oldattal (ecet, citromlé) mossuk le a csípés helyét!

• Pókcsípés esetén az egyetlen hasznos elsősegély, ha jégkockát helyezünk a csípés helyére, hogy a fájdalmat enyhítsük.

• Bármilyen rovarcsípésre alkalmas a hagymalé, mert antiszeptikus, gyulladásgátló hatású. Ezért dörzsöljük be a csípést egy felezett hagymával, miután kiszedtük a fullánkot, és használjunk hideg borogatást (törülközőbe csomagolt jeget), hogy a duzzanatot csökkentsük.

• Hívjunk mentőt vagy menjünk az érintettel a legközelebbi kórház ambulanciájára, ha több csípés ért minket, illetve ha a csípés a szánkban történt.

Egyetlen csípés is halálos lehet

Egy átlagos személy testsúly-kilogrammonként 20 rovarcsípést visel el biztonsággal. Ez azt jelenti, hogy egy felnőtt 1000-nél is több csípést kibír, egy kisgyermek azonban már 500 csípéstől is meghalhat. Természetesen már egyetlen csípés is lehet halálos, ha anafilaxiás reakciót (vérnyomáseséshez és légúti elzáródáshoz vezető, életveszélyes allergiás reakciót) okoz: ebből a szempontból elsősorban a méh- és darázscsípések veszélyesek, mert sokan allergiásak mérgező anyagaikra. Többszörös csípés esetén valóban fennállhat a sokk lehetősége, amely sürgősségi betegellátást igényel. A rovarcsípés-allergia estében igen fontos elkülöníteni, mi számít a csípésre adott normális reakciónak és mi allergiának. A különbség ismerete megelőzheti a felesleges aggódást. A csípés okozta tünetek súlyossága emberről emberre változik. A tüneteknek két alaptípusa ismert: normális és allergiás tünetek.

A kullancsveszélyt nem maga a csípés okozza

A pókszabásúak közé tartozó kullancsok főleg a lombos erdőkben, bokros, füves, csalitos területeken fordulnak elő, de városi parkokban, játszótereken és a kiskertben is találkozhatunk velük. Az állatok a levelek fonákján vagy a fűszálakon várakoznak, ahonnan ruházatunkkal is könnyen lesodorhatjuk őket, és ezután a bőrünkbe fúrhatják magukat. A kullancs időben történő eltávolításával valamennyi kullancs terjesztette betegség eredményesen megelőzhető: a kullancs kivételéhez használhatunk speciális csipeszt, kullancskiemelő kanalat, vagy kézzel is megpróbálhatjuk kiemelni az állatot. A kullancs eltávolításakor fogjuk meg az állat potrohát - minél közelebb a bőrhöz - és finoman, egyenletesen húzzuk. Nem baj, ha az állat feje bennszakad a bőrben, mivel ez egy-két hét alatt idegen testként kilökődik, ezért a gennyes felülfertőződések elkerülése érdekében ne próbálkozzunk a fejrészek kiszedegetésével. A kullancscsípés helyén az első 2-3 napon jelentkező bőrpír nem Lyme-kór, hanem általában a kullancs nyála által okozott allergiás reakció, illetve ha láz kíséri, akkor orbánc vagy a kötőszövet fertőző gyulladása (flegmone). Az allergiás reakció 2-3 nap alatt magától elmúlik, az orbáncot és flegmonét pedig antibiotikummal kell kezelni. A kullancscsípés helyét legalább két hónapig tanácsos figyelemmel kísérni. A hazai kullancsok ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül egyet (az agyhártya- és agyvelőgyulladást) vírus, a többit baktérium okozza, amelyek közül leggyakoribb a Lyme-kór.

Tanácsok a rovar- és kullancscsípések megelőzéséhez

• Cipő és zokni, valamint hosszú nadrág és hosszú ujjú ing viselése ajánlott a szabadban.

• Súlyos allergia esetén soha nem szabad egyedül túrázni, vitorlázni, úszni, illetve egyéb szabadidős tevékenységet végezni a szabadban!

• Használjunk szúnyoghálót a lakás ajtóin, ablakain!

• Öntözőkannákban és egyéb nedves helyeken rendszeresen végezzünk rovarirtást!

• A rovarcsípés elkerülése érdekében érdemes ismerni a két leggyakoribb allergizáló rovar viselkedését!

• A kullancs terjesztette betegségek ellen úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, ha könnyen ellenőrizhető ruházatban megyünk ki az erdőbe, és rendszeres időközönként megvizsgáljuk, nincs-e rajtunk kullancs.

• Ruházatunkat - főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál - fújjuk le a gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó spray-vel. A kullancsriasztó szerek távoltartják ugyan a kullancsokat, de használatukat 3-4 óránként meg kell ismételni.

• Rendkívül fontos a kirándulás utáni "kullancsvizit", amelynek során nemcsak a befúródott, hanem a bőrön mászó és minden nehézség nélkül eltávolítható kullancsot is felfedezhetjük. A ruhában megkapaszkodó kullancs legtöbbször a fénytől védett testtájak felé mászik (hajas fejbőr, testhajlatok, ruha alatti területek), majd a számára megfelelő helyen a bőrbe fúrja magát, és néhány óra múlva már vért szív.