A koleszterin élettani szerepe

A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó szerves vegyület, amely bizonyos mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet ideális működéséhez: a koleszterin feladata a sejtmembrán rugalmasságának, képlékenységének megtartása, ezen kívül a mellékvese- és a nemi hormonok is elsősorban koleszterinből képződnek. A koleszterin megtalálható a vitaminokban és a máj által termelt epesavakban is, a szervezetből pedig a bélbe kerülő epefolyadék útján a salakanyagokkal együtt távozik. A szervezetünkben lévő koleszterin két fő forrásból származik: egy részét táplálékunkkal fogyasztjuk el (ezt nevezzük exogén felvételnek), másik részét pedig saját szervezetünk szintetizálja (endogén termelés). Magyarországon rendkívül magas az elfogyasztott állati eredetű zsiradék mennyisége, és ezzel együtt a koleszterinfelvétel is: sok ember étrendje naponta akár 500-700 mg koleszterint tartalmazhat, az ideális mennyiség azonban csak 300 mg, vagy ennél kevesebb lenne.

Ha a szükségesnél több koleszterin van szervezetünkben, ami már nem szükséges az optimális működéshez, akkor megemelkedik a szérum-koleszterinszint, a felesleg pedig lerakódik az érfalakon és szűkíti az ereket: ennek következtében különféle szív- és érrendszeri betegségek, hosszabb távon pedig szívinfarktus alakulhat ki.

A vérszérum koleszterinszintje

A koleszterinszintet kétféleképpen lehet csökkenteni: egyrészt étrendünk koleszterintartalmának csökkentésével, másrészt a belső termelés visszaszorításával, gyógyszeres kezelés segítségével. A vérszérum koleszterinszintje egyénenként eltérő mértékben, széles határok között mozoghat: az esetek kisebb részében kb. 8%-os, a legtöbb esetben viszont akár 15-20% körüli koleszterinszint-csökkenés is elérhető a diétával.

A több évtizedes tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szigorú koleszterinszegény diétára az emberek legnagyobb többsége jól reagál: csökken a koleszterinszint és megállítható, illetve lassítható az erek meszesedésének folyamata (plakk-képződés), sőt egyes esetekben a plakkok számának csökkenése is megfigyelhető. A koleszterinszint csökkentését célzó diéta egyes esetekben - például ha a magas koleszterinszint veleszületett genetikai hajlam következtében alakult ki - önmagában nem tekinthető elég hatékonynak. Ha kevesebb koleszterint fogyasztunk, akkor megnőhet a szervezet által termelt koleszterin mennyisége, így pusztán az étrendi kezeléssel mégsem előzhető meg az érelmeszesedés kialakulása: ilyenkor gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.

A vérszérumban mérhető koleszterin különféle értékei

Normál érték: 3,6-5,2 mmol/l. Felső határ: 5,2-5,7 mmol/l. Emelkedett: 5,7-6,5 mmol/l. Közepesen emelkedett: 6,5-7,8 mmol/l. Kórosan emelkedett: 7,8 mmol/l felett.

Normál súlyú és sovány embereknek is lehet emelkedett, vagy kórosan magas a koleszterinszintje. Ezt okozhatja a helytelen életmód, az alkoholbetegség, a dohányzás és a kevés mozgás: ilyenkor életmódváltásra, koleszterinszegény diétára és gyógyszeres kezelésre van szükség. Megfelelő életmód esetén az örökletes hajlam játszhatja a fő szerepet a magas koleszterinszint kialakulásában, de a gyógyszeres kezelést a védő hatású HDL koleszterinszint növelése érdekében ebben az esetben is javasolt kiegészíteni naponta 300 milligrammnyi koleszterin elfogyasztásával, illetve rendszeres testmozgással. (A koleszterin a vérben főleg két fehérjéhez kötődve szállítódik: az egyik az ún. alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein; LDL), a másik pedig a magas sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein; HDL). Az LDL az érfalhoz kötődik és elősegíti a plakk-képződést, a HDL ezzel szemben eltávolítja a vérből a koleszterint, akadályozva ezzel az érelmeszesedés folyamatát.)

Egészségünk megőrzése és a szövődmények kialakulásának csökkentése érdekében javasolt, hogy évente egy alkalommal ellenőriztessük koleszterinszintünket. (címlapfotó:picasaweb.google.com)